Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Nagy Szeder István bronz mellszobra előtt
2010. november 1.

Ez a szoboravató ünnepség is bizonyítja, hogy súlyos erkölcsi adóssága van önkormányzatnak, kormányzatnak, nemzetünknek azok iránt, akik életsorsukkal, rendíthetetlen küzdelmükkel álltak helyt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc világtörténelmet is formáló napjaiban.

Ez a szoboravató ünnepség annak is bizonyítéka, hogy a magyar forradalomnak, katonai ellenállásnak, szabadságharcnak számos olyan történése van, amely hiányzik vagy nincs jelen súlyának megfelelően a hazai történetírásban, a nemzet tudatában.

Ha az elmúlt évszázad krónikájában jártas, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben is tájékozott honfitársunkat arról kérdezzük, hogy a szovjet birodalom hadseregének is ellenálló 12 forradalmi napban rendeztek-e, és ha igen akkor hol szerveztek népszavazást Magyarországon, akkor bizony erősen ritka lesz a helyes válasz. Nagy Szeder István történelmi jelentőségét, vagy az általa szinte tökélyre fejlesztett halasi normát pedig még a korszakból vizsgáztató történészek, oktatók is csak felületesen ismerik.

Nagy Szeder István bronz mellszobrának posztamensén olvasható a „HALASI NORMA” kifejezés. Ez demokratikus szervezéstechnikai, kiválasztási  folyamatot jelöl. A „halasi norma” lényege, hogy a párttagok vezetőiket maguk közül választják meg. Csak a szervezet tagjai jogosultak jelölni és választani maguk közül! Nem fogadhatnak el semmilyen kívülről, vagy felülről jövő ajánlást, befolyásoló nyomást már a jelölés folyamatában sem. A tagok közvetlenül, a saját akaratukból és titkosan jelölnek. Akik húsz százaléknál több jelölést kapnak, azok a jelöltek. Ezután következnek a titkos választási fordulók, és a szavazási folyamat végén az állva maradt jelölt lesz a győztes, a valóban kiválasztott, a többség által választott, támogatott vezető.

Mi is történt Kiskunhalason? Mikor alkalmazta Nagy Szeder István az általa kifejlesztett a „halasi normának” nevezett demokratikus választási technikát?

Nézzük a tényeket!

1956. október 27-én, szombaton este tüntetés volt Kiskunhalason, az akkori Lenin, a mai Bethlen Gábor téren. A kommunista sortűz két halálos áldozatot, és több mint félszáz sebesültet követelt. Kihirdették az ostromállapotot, katonai igazgatás vette át a város irányítását. Az indulat sűrűsödött, gyúanyaggá vált, s ebben a zaklatott, robbanásig feszült légkörben hétfőn, október 29-én a városi tanács kommunista vezetői is kérték Nagy Szeder Istvánt, hogy vegyen részt a forradalmi bizottság munkájában, rendkívüli népszerűségével segítsen oldani a feszültséget, levezetni az indulatokat, megakadályozni az újabb vérontást. Nagy Szeder István azzal a feltétellel vállalta, ha 48 órán belül választást tartanak a városban. A feltételt elfogadták, s így került sor november elsején, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc egyetlen szabad, demokratikus önkormányzati választására. Alig két nap előkészület után csütörtökön reggel megnyíltak a szavazókörök, s minden párt, politikai erő részéről elismert, szabályos önkormányzati választást tartottak Kiskunhalason. Még a mozgóurnákat is elvitték a kórházba. Tizenhatezer választópolgár adta le a szavazatát a szinte órák alatt megszervezett választáson. A voksok 76%-át az FKgP, 14%-át az SZDP, 6%-át NPP, 4%-át pedig a kommunisták kapták. „Még ez is sok”, jegyezte meg a kommunisták eredményéről Nagy Szeder István. Egyébként a forradalom előtt közel 1300 párttag volt Kiskunhalason, közülük 551 fő szavazott a kommunista pártra. Ennek a választásnak a ténye később azért volt  fájdalmas a forradalmat leverő erők számára, mert világossá tette, hogy demokratikus választás esetén mennyire csekély lenne a támogatottságuk.

Ezzel a demokratikus választással, a zaklató körülményekhez képest elfogadható módon, Kiskunhalason helyreállt a rend és a nyugalom, megkezdődött a közigazgatás átalakítása, a demokratikus intézmények kiépítése, de kibontakozásra idő nem maradhatott: november 4-én, vasárnap hajnalban a szovjet hadsereg tankjai betörtek a városba, és estére megszállták Kiskunhalast.

Nagy Szeder István 1956 - 1957 telén a helyi református egyházzal együtt a pesterzsébeti Pacsirtatelep gyermekei javára sikeres, 16 vagonnyi élelmiszer gyűjtését szervezte meg.

A megtorlást ő sem kerülte el. 1957. február 5-én Nagy Szeder Istvánt letartóztatták, Kecskemétre szállították, csak 1959 elején szabadult. Ettől kezdve is „lelki száműzetés” volt a sorsa, amit éveken keresztül egyenes tartással és megbékéléssel fogadott. Élete utolsó éveiben megérte, hogy a város díszpolgárává avatták.

Mi életútjának a máig ható tanulsága? Az egyik a demokratikus értékek feltétel nélküli tisztelete. Saját pártja kizárta, politikai ellenfelei bebörtönözték, mélységesen demokratikus meggyőződése miatt sokszor meggyötörték. Mindezek ellenére tartotta magát elveihez.

A nyolcvanas évek közepén vendégem volt a lakiteleki Művelődési Házban, a tilalom és tűrés határán szervezett Könyvbarátok Klubjában. Az akkor politikailag meghurcolt Kozma Huba hozta Lakitelekre. Nagy Szeder István röviden így summázta helyzetünket: Vigyázzatok, mert vékony a jég, könnyen beszakad. És hagyjátok abba a dohányzást! Aki dohányzik, az a börtönben könnyen megzsarolható.

Azóta a cigarettát eldobtam és megtapasztaltam új politikai fagyokat, jégverést de jégzajlást is, mocsaras állóvizet, szárazságot, politikai sáskajárást és pusztító árvizeket is. Most pedig, amikor az idei tavasz a megújhodás reményét, az éltető friss forrásvíz áldását hozta, akkor erőt ad minden olyan életsors példázata, amelyik erkölcsben, tisztességben és tettekben volt képes megőrizni a politika, a közéleti ember becsületét, a természetellenesben a természetest.

Köszönöm Pajor Kálmán barátunknak, aki az elmúlt több mint két évtizedben hűséges szószólója maradt Nagy Szeder Istvánnak. Nem volt olyan gyűlés, összejövetel, ahol Pajor Kálmán példaként ne beszélt volna a „halasi normáról”. Amikor Antall József miniszterelnök úr halála után az MDF országos választmánya és a frakció miniszterelnök-jelöltet választott, akkor Pajor Kálmán a frakció és a választmány összevont gyűlésén szenvedélyesen beszélt Nagy Szeder Istvánról, és javaslatára a „halasi norma” szerint választottunk miniszterelnök-jelöltet.

Köszönöm Zelei Miklósnak, hogy könyvében föltárta Nagy Szeder István életútját és a beszélgetések alapján hiteles arcot rajzolt elénk.

Köszönöm Lantos Györgyi szobrászművésznek, hogy ezt a hiteles arcot megformázta, bronzba öntötte.

És köszönet a támogatóknak, Kiskunhalas városának, az 56-os Emlékbizottságnak, hogy díszpolgárának itt, ezen a téren helyet adott. Mert méltó helye van Nagy Szeder Istvánnak mind a város szívében, krónikájában, mind a nemzet tudatában, mind pedig a történelmi haza magyar panteonjában.

Lezsák Sándor

Elhangzott Kiskunhalason, 2010. november 1-jén, Nagy Szeder István mellszobrának felavatásán.


Képtár


Karácsonyi pásztorjáték a lakiteleki templomban
2017. december 24.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
18.30 Gyarmati Dezső emléktábla avatás Hódmezővásárhelyen
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
A rendszerváltás tudományos feldolgozása c. konferencia
Lakitelek Népfőiskola
2017. december 13-14.
Kölcsey Kör: Atilla fia, Csaba királyfi

Budapest, Polgárok Háza
2017. november 22. 18.00

Meghívó Sass Kálmán mellszobrának avatására
Érmihályfalva (Partium)
2017. november 19.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép