Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Nagy Szeder István bronz mellszobra előtt
2010. november 1.

Ez a szoboravató ünnepség is bizonyítja, hogy súlyos erkölcsi adóssága van önkormányzatnak, kormányzatnak, nemzetünknek azok iránt, akik életsorsukkal, rendíthetetlen küzdelmükkel álltak helyt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc világtörténelmet is formáló napjaiban.

Ez a szoboravató ünnepség annak is bizonyítéka, hogy a magyar forradalomnak, katonai ellenállásnak, szabadságharcnak számos olyan történése van, amely hiányzik vagy nincs jelen súlyának megfelelően a hazai történetírásban, a nemzet tudatában.

Ha az elmúlt évszázad krónikájában jártas, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben is tájékozott honfitársunkat arról kérdezzük, hogy a szovjet birodalom hadseregének is ellenálló 12 forradalmi napban rendeztek-e, és ha igen akkor hol szerveztek népszavazást Magyarországon, akkor bizony erősen ritka lesz a helyes válasz. Nagy Szeder István történelmi jelentőségét, vagy az általa szinte tökélyre fejlesztett halasi normát pedig még a korszakból vizsgáztató történészek, oktatók is csak felületesen ismerik.

Nagy Szeder István bronz mellszobrának posztamensén olvasható a „HALASI NORMA” kifejezés. Ez demokratikus szervezéstechnikai, kiválasztási  folyamatot jelöl. A „halasi norma” lényege, hogy a párttagok vezetőiket maguk közül választják meg. Csak a szervezet tagjai jogosultak jelölni és választani maguk közül! Nem fogadhatnak el semmilyen kívülről, vagy felülről jövő ajánlást, befolyásoló nyomást már a jelölés folyamatában sem. A tagok közvetlenül, a saját akaratukból és titkosan jelölnek. Akik húsz százaléknál több jelölést kapnak, azok a jelöltek. Ezután következnek a titkos választási fordulók, és a szavazási folyamat végén az állva maradt jelölt lesz a győztes, a valóban kiválasztott, a többség által választott, támogatott vezető.

Mi is történt Kiskunhalason? Mikor alkalmazta Nagy Szeder István az általa kifejlesztett a „halasi normának” nevezett demokratikus választási technikát?

Nézzük a tényeket!

1956. október 27-én, szombaton este tüntetés volt Kiskunhalason, az akkori Lenin, a mai Bethlen Gábor téren. A kommunista sortűz két halálos áldozatot, és több mint félszáz sebesültet követelt. Kihirdették az ostromállapotot, katonai igazgatás vette át a város irányítását. Az indulat sűrűsödött, gyúanyaggá vált, s ebben a zaklatott, robbanásig feszült légkörben hétfőn, október 29-én a városi tanács kommunista vezetői is kérték Nagy Szeder Istvánt, hogy vegyen részt a forradalmi bizottság munkájában, rendkívüli népszerűségével segítsen oldani a feszültséget, levezetni az indulatokat, megakadályozni az újabb vérontást. Nagy Szeder István azzal a feltétellel vállalta, ha 48 órán belül választást tartanak a városban. A feltételt elfogadták, s így került sor november elsején, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc egyetlen szabad, demokratikus önkormányzati választására. Alig két nap előkészület után csütörtökön reggel megnyíltak a szavazókörök, s minden párt, politikai erő részéről elismert, szabályos önkormányzati választást tartottak Kiskunhalason. Még a mozgóurnákat is elvitték a kórházba. Tizenhatezer választópolgár adta le a szavazatát a szinte órák alatt megszervezett választáson. A voksok 76%-át az FKgP, 14%-át az SZDP, 6%-át NPP, 4%-át pedig a kommunisták kapták. „Még ez is sok”, jegyezte meg a kommunisták eredményéről Nagy Szeder István. Egyébként a forradalom előtt közel 1300 párttag volt Kiskunhalason, közülük 551 fő szavazott a kommunista pártra. Ennek a választásnak a ténye később azért volt  fájdalmas a forradalmat leverő erők számára, mert világossá tette, hogy demokratikus választás esetén mennyire csekély lenne a támogatottságuk.

Ezzel a demokratikus választással, a zaklató körülményekhez képest elfogadható módon, Kiskunhalason helyreállt a rend és a nyugalom, megkezdődött a közigazgatás átalakítása, a demokratikus intézmények kiépítése, de kibontakozásra idő nem maradhatott: november 4-én, vasárnap hajnalban a szovjet hadsereg tankjai betörtek a városba, és estére megszállták Kiskunhalast.

Nagy Szeder István 1956 - 1957 telén a helyi református egyházzal együtt a pesterzsébeti Pacsirtatelep gyermekei javára sikeres, 16 vagonnyi élelmiszer gyűjtését szervezte meg.

A megtorlást ő sem kerülte el. 1957. február 5-én Nagy Szeder Istvánt letartóztatták, Kecskemétre szállították, csak 1959 elején szabadult. Ettől kezdve is „lelki száműzetés” volt a sorsa, amit éveken keresztül egyenes tartással és megbékéléssel fogadott. Élete utolsó éveiben megérte, hogy a város díszpolgárává avatták.

Mi életútjának a máig ható tanulsága? Az egyik a demokratikus értékek feltétel nélküli tisztelete. Saját pártja kizárta, politikai ellenfelei bebörtönözték, mélységesen demokratikus meggyőződése miatt sokszor meggyötörték. Mindezek ellenére tartotta magát elveihez.

A nyolcvanas évek közepén vendégem volt a lakiteleki Művelődési Házban, a tilalom és tűrés határán szervezett Könyvbarátok Klubjában. Az akkor politikailag meghurcolt Kozma Huba hozta Lakitelekre. Nagy Szeder István röviden így summázta helyzetünket: Vigyázzatok, mert vékony a jég, könnyen beszakad. És hagyjátok abba a dohányzást! Aki dohányzik, az a börtönben könnyen megzsarolható.

Azóta a cigarettát eldobtam és megtapasztaltam új politikai fagyokat, jégverést de jégzajlást is, mocsaras állóvizet, szárazságot, politikai sáskajárást és pusztító árvizeket is. Most pedig, amikor az idei tavasz a megújhodás reményét, az éltető friss forrásvíz áldását hozta, akkor erőt ad minden olyan életsors példázata, amelyik erkölcsben, tisztességben és tettekben volt képes megőrizni a politika, a közéleti ember becsületét, a természetellenesben a természetest.

Köszönöm Pajor Kálmán barátunknak, aki az elmúlt több mint két évtizedben hűséges szószólója maradt Nagy Szeder Istvánnak. Nem volt olyan gyűlés, összejövetel, ahol Pajor Kálmán példaként ne beszélt volna a „halasi normáról”. Amikor Antall József miniszterelnök úr halála után az MDF országos választmánya és a frakció miniszterelnök-jelöltet választott, akkor Pajor Kálmán a frakció és a választmány összevont gyűlésén szenvedélyesen beszélt Nagy Szeder Istvánról, és javaslatára a „halasi norma” szerint választottunk miniszterelnök-jelöltet.

Köszönöm Zelei Miklósnak, hogy könyvében föltárta Nagy Szeder István életútját és a beszélgetések alapján hiteles arcot rajzolt elénk.

Köszönöm Lantos Györgyi szobrászművésznek, hogy ezt a hiteles arcot megformázta, bronzba öntötte.

És köszönet a támogatóknak, Kiskunhalas városának, az 56-os Emlékbizottságnak, hogy díszpolgárának itt, ezen a téren helyet adott. Mert méltó helye van Nagy Szeder Istvánnak mind a város szívében, krónikájában, mind a nemzet tudatában, mind pedig a történelmi haza magyar panteonjában.

Lezsák Sándor

Elhangzott Kiskunhalason, 2010. november 1-jén, Nagy Szeder István mellszobrának felavatásán.


Képtár


Márton-napi libavacsora a Népfőiskolán
2018. november 10.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
17.00-18.00 Képviselői fogadóóra Móricgáton
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Kölcsey Kör: Népfőiskola, 2019
Budapest, Polgárok Háza
2018. november 21. 18.00
Művészet és társadalom - Klebelsberg Hét
Budapest
2018. november 17-18.
XVIII. Lakiteleki Filmszemle
Lakitelek Népfőiskola
2018. november 14-16.
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Magyar Országgyűlés

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

kis-kunsag.jpg

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Kisgazda Polgári Szövetség

Fidelitas

Lungo Drom

MAGOSZ

http://www.orologirepliche.it

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép