HĂ­rek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyûlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetõség
Hírek, aktualitások
Mérföldkõ - Együtt a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában
2016. december 9.

Az egykori, hazájának elkötelezett tanárember, ma az Országgyûlés alelnöke, Lezsák Sándor valószínûleg ifjúkora óta õrizte szívében azt a felismerést, hogy a sikeres, együttmûködésre nyitott társadalom elõképe a magyarság körében adott: képes az önszervezõdésre, értékek létrehozására, bízik önmagában.

Nem hiába ismerte történelmünket, na nem azt, amit a kommunista ideológia miatt eltorzítva tálaltak az iskolákban és úgymond a „nép” körében.

Ezt a képességet éppen a tragikus trianoni békediktátum, országunk „nyakavágása” hozta felszínre a XX. század elején a csonka hazában. Kimondva és kimondatlanul, a nép politikai nemzetté válásának folyamata indult meg: mozgalmak, olvasókörök, kulturális egyesületek, világi és egyházi kezdeményezések jöttek létre. A legfontosabb feladat mégis a magyar vidék, az akkori paraszttársadalom tényleges helyzetének felmérése és széles körben való megismertetése volt.

A ma már sokat emlegetett, kimagasló személyiség, Klebelsberg Kuno heroikus munkássága, iskolarendszere, olyan tudásalapot adott a magyar társadalom minden rétegének – a legszegényebbeknek is –, amelynek hatása máig érezhetõ. Õ volt az, aki 1922-ben a felnõttképzés elfogadott intézményévé tette a népfõiskolákat. Ott a mezõgazdasági ismereteket, selyemhernyó-tenyésztést, szabás-varrást és sok egyéb ismeretet magukba szívhattak a hallgatók, ezenfelül a magyarság hagyományai és élõ népmûvészete is újra felragyogott, a keresztény szemléletû és mértéktartó életvitel tudatosítása mellett. A világháború szörnyû pusztítását tetézte a kommunista vezetés hatalomra jutása, amely ezt a tevékenységet nem tûrhette: 1946–48-ban betiltotta a népfõiskolákat, vezetõiket üldözte, a magántulajdont elkobozta.

A szellemi vagyon, a népfõiskolai gondolat a szovjet megszállás éveiben búvópatakként volt jelen, a helytörténeti kezdeményezéseknek, a mûvészeti mozgalmaknak, a helyi kulturális klubok létrejöttének egyetlen szekértolója a Hazafias Népfront volt a 80-as évek körül. 1990 után – az elsõ szabad választásokat követõen – a mûvelõdést szolgáló intézményhálózatot szinte megszüntették, s fõleg a vidék, a kis falvak lakossága szenvedte meg ezt.

Volt egyszer…, van és lesz a lakiteleki Népfõiskola

A közmûvelõdés leépülésének eme idõszakát szerencsére a politikai háttér megváltozása követte. Történelmünkben mérföldkõ az 1987-es esztendõ, amely reményeink szerint a jövõ generáció iskolai könyveibe is bekerül. Ekkor ugyanis elszánt, önzetlen emberek fogadták el Lezsák Sándor meghívását, aki a házának kertjében felhúzott sátor alatt látta vendégül mindazokat, akik az ország jobbításának politikai mozgalmát megindították. Így vált a legendás lakiteleki sátor az emelkedõ nemzet víziójának szülõhelyévé.Nem célunk a politikai történésekre való visszatekintés, ám ekkor elevenedett föl újra a népfõiskolai gondolat is: konkrét következménye a Lakiteleki Népfõiskola megalapítása volt. Hatalmas munka indult el, alapítvány jött létre, amelynek létrehozói Lezsák Sándor és felesége, Lezsákné Sütõ Gabriella. Csak érintõlegesen adhatunk számot a huszonöt évet felölelõ, hasonlót közel-távolban nem találó intézmény egyedülálló mûködésérõl. A mintaértékû népfõiskolát ma az ország szellemi fõvárosának nevezik, ezenkívül a magyar emigráció központjává is vált.

Nevelési koncepciójának három alappillére a keresztény hitélet, a nemes patriotizmus és a korszerû szakmaiság. Az ismeretbõvítés mellett ugyanolyan hangsúlyt kap a közösségteremtés minden tevékenységi formában.

Aki Lakiteleken jár, ámulva nézheti a szorgalmas munka eredményét, ahol hazai és külhoni magyar fiatalok rendszeres képzése folyik, konferenciák, tudományos és politikai tanácskozások, képzõmûvészeti, cserkész- és néptánctáborok, nyári szabadegyetemek kapnak helyet a csodaszépen kialakított tantermekben, mûvelõdési házban, könyvtárban, kollégiumban, vendégházban. S mindezt rendezett park veszi körül, amelyben tiszteletbõl és követendõ példaként nagy magyar egyéniségek mellszobrait helyezték el az alapítók. A kápolna, a szabadidõt kellemessé varázsoló uszoda és termálmedence, a gazdasági épületek, a hivatásos kertészeteket is megszégyenítõ üvegház a ráadás a közmûvelõdés eme fellegvárának lelki és fizikai kínálatában.

Mérföldkõ - Együtt a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában

Út a Kárpát-medencei Népfõiskolai Hálózat megteremtése felé

Ez a szándék jelen századunkban vár megvalósításra. Stratégiai céljai felölelik az egész Kárpát-medence magyarságának összefogását, erõsítését, amelyet az értékelvûségnek, a keresztény szellemiségnek, a nemzeti kulturális hagyományok ápolásának kell átszõnie.

Nagyon lényeges a személyes kapcsolati rendszer fenntartása és fejlesztése itthon, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban élõ honfitársaink bevonásával. Másképp nem is lehetne közös értékeinket megõrizni! Legalább ilyen nagy hangsúlyt kap a helyi értékek, a tájra jellemzõ hagyományok megõrzése, folytatása, a honismeret, a szülõföldhöz való kötõdés erõsítése.

Ki kell emelnünk egy külön figyelemre méltó törekvést, amely már törvényerõre emelkedett 2012-ben: ez a magyar nemzeti értékekrõl és hungarikumokról szóló törvény, amely a világszerte elismert magyar csúcsteljesítményeket fogja egybe, nem felejtve ki a helyi értékek bemutatását sem – tudniuk kell a hungarikumokról minden magyarnak, s a népfõiskola az a hely, ahol a legtöbbet tudhatnak meg róluk.

Összefoglalva: a közmûvelõdési faladatok az iskolában tanultakkal nem érhetnek véget, a népfõiskoláknak mindenki számára elérhetõknek kell lenniük képzettségtõl függetlenül. Kiemelt feladat a vidék lakossága számára a történelmi tudat és látásmód helyes alakítása, a kulturális és tudományos értékek megismeréséhez, sõt a gazdálkodás elsajátításához való segítségnyújtás is. A célok a munka világát sem hagyják ki: az elhelyezkedés, a közmunka, a munkába állás problémáival való foglalkozás egyáltalán nem idegen e koncepción belül.

Mérföldkõ - Együtt a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában

A Nemzeti Mûvelõdési Intézet – arccal Lakitelek felé

E szép nevû, küldetésében is figyelemreméltó intézmény több évi vajúdás után született meg. Az ország jelenleg is regnáló vezetõinek fejében ugyanaz a gondolat munkált, mint a népfõiskola múlt századi és mostani alapítóinak: a gazdasági felemelkedés záloga a tudásalapú társadalom, amelynek egyik lényeges eleme a kulturális vidékfejlesztés, a közösségi mûvelõdés megszervezése – a megyék bevonásával. Az összehangolás érdekében azonban 2012 tavaszától fogva a nemzeti erõforrások minisztere hatáskörébe került a közmûvelõdési feladatok irányítása.

Természetesen ez átszervezéseket jelentett az eddigi mûködéshez képest, amelynek végállomása egy országos szerepkörû központi költségvetési intézmény lett: a Nemzeti Mûvelõdési Intézet (NMI), amely 2013. április 1-jén kezdte meg mûködését. Nem is intézmény, hanem a magyar kulturális élet intézményhálózata, amely a hozzá kötõdõ civil szervezetekkel, közmûvelõdési intézményekkel, közösségekkel szorosan együttmûködve látja el feladatát, mivel módszertani központ is: a kormányprogramban megfogalmazott célokat híven teljesíti Budapest, a tizenkilenc megye és a környezõ magyarság kijelölt központjai révén.

Az idõ azonban változást érlel: az Emberi Erõforrások Minisztériuma a háttérintézményeket átszervezi. Ennek folyományaként a NMI 2017. január 1-jével megszûnik. Feladatait a vele hosszú évek óta szakmai partnerségben álló Lakiteleki Népfõiskola Alapítvány látja el a jövõben. Az NMI és jogelõdeinek közel hetven évre visszatekintõ örökségét, szakmai feladatait, annak gazdasági vonatkozásait a Népfõiskola Alapítvány azonban elkülönítetten kívánja kezelni. Ezt az NMI Mûvelõdési Intézet Kft. viszi tovább a tervek szerint.

A Kárpát-medencei Népfõiskolai hálózat és az NMI munkássága gyakorlatilag hamarosan összefonódik, szerves összekapcsolódásuk és küldetésük egymást kiegészítve szolgálja a kormányzat alapvetõ elképzeléseit is.

Tréfásan szokták említeni – bár egyáltalán nem az –, hogy Magyarország az egyetlen olyan hely a világon, amely önmagával határos. Valóban, nem cáfolható. S most az ország szellemi fõvárosaként számon tartott lakiteleki Népfõiskola, amely fizikai határainkon túlra is kinyújtja a karját, a Duna-Tisza közén – és nem Budapesten – olyan intézménnyel társul, amely ugyancsak átlépi határainkat, hogy a nemzet egészét szolgálhassa. Dolgozói számára az üvegházas mintakertészet melletti területen épül a többi épülettel harmonizáló országos központ.

A kormány programjával összehangolt népfõiskolai komplex fejlesztési terv így vált mérföldkõvé a jó irányba tartó törekvések országútján.

Fülöp Zsuzsanna, JEL


Képtár


Kurultaj Kollégium a Népfõiskolán
2019. oktĂłber 3-4.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Faluszépítõ Társaskör XI. összejövetele
Idõpont: 2019. december 17., 18 óra

Helyszín: Lakitelek, Mûvelõdési ház
Zoboralja Értékfeltáró Kollégium Zárókonferenciája
Idõpont: 2019. december 14., 10 óra

Helyszín: Pográny, Kultúrház
Képviselõi fogadóóra Kiskunfélegyházán
Idõpont: 2019. december 13., 16 óra

Helyszín: Polgármesteri Hivatal
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti FĂłrum

Lakiteleki Népfõiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Fidelitas

 

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyûlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetõség
© Lezsák Sándor - Webmester - RĂ©gi honlap - OldaltĂ©rkĂ©p