HĂ­rek
Személyes
ÍrĂĄsok, interjĂșk
Orszåggyûlés
VĂĄlasztĂłkerĂŒlet
KĂ©ptĂĄr
ÉrdekessĂ©g
ElérhetÔség
Hírek, aktualitások
KoszorĂșs Ferenc Bethlen-dĂ­ja
2016. november 23.

LezsĂĄk SĂĄndor, az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s alelnöke, a Bethlen GĂĄbor kuratĂłriumi elnökĂ©nek beszĂ©de elhangzott november 18-ĂĄn Budapesten, a Bethlen GĂĄbor AlapĂ­tvĂĄny dĂ­jĂĄtadĂł ĂŒnnepsĂ©gĂ©n.

KoszorĂșs Ferenc szemĂ©lyĂ©ben egy olyan közössĂ©gszervezĂ” Ă©s emberi jogokĂ©rt kĂŒzdĂ” amerikai ĂĄllampolgĂĄr rĂ©szesĂŒl Bethlen GĂĄbor-dĂ­jban, aki erre az elismerĂ©sre mĂĄr jĂł ideje rĂĄszolgĂĄlt. Évtizedek Ăłta sokat tesz az amerikai szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄg identitĂĄsĂĄnak a megĂ”rzĂ©sĂ©Ă©rt, sokat tesz a MagyarorszĂĄgot övezĂ” ĂĄllamokban a kisebbsĂ©gi sorban Ă©lĂ” magyarsĂĄg nemzeti jogainak Ă©rvĂ©nyesĂ­tĂ©sĂ©Ă©rt, Ă©s mint ĂŒgyvĂ©d sokat tesz MagyarorszĂĄg Ă©rdekeinek, Ă©rtĂ©keinek a vĂ©delmĂ©Ă©rt egy tĂ”lĂŒnk idegen, angolszĂĄsz jogrendet követĂ” orszĂĄgban, az Amerikai EgyesĂŒlt Államokban. A Bethlen GĂĄbor AlapĂ­tvĂĄny alapĂ­tĂł okirata Ă©rtelmĂ©ben a Bethlen GĂĄbor-dĂ­jat „azon szemĂ©lyek vagy közössĂ©gek kapjĂĄk, akik, amelyek Ă©letmĂ»vĂŒkkel, ĂĄldozatos munkĂĄjukkal, sokat tettek nemzetĂŒnk Ă©rtĂ©keinek megĂ”rzĂ©se, gyarapĂ­tĂĄsa Ă©s KözĂ©p-EurĂłpa nĂ©peinek bĂ©kĂ©s egyĂŒttĂ©lĂ©se Ă©rdekĂ©ben”.

Mindazok sorĂĄba, akik eddig ebben a dĂ­jban rĂ©szesĂŒltek, mĂ©ltĂĄn lĂ©p be KoszorĂșs Ferenc.

MunkĂĄssĂĄgĂĄt a maga teljessĂ©gĂ©ben sokan nem ismerik, hiszen sok ezer kilomĂ©ternyire az anyaorszĂĄgtĂłl teszi, amit hitvallĂĄsa szerint tennie kell. Gyakran Ășgy is emlegetik – bĂĄr mĂĄr a hetvenedik Ă©vĂ©t tapossa –, hogy Ă” az „ifjabb” KoszorĂșs Ferenc, mert negyvenkĂ©t Ă©vvel ezelĂ”tt elhunyt KoszorĂșs Ferenc ezredes, az Ă©desapja mĂ©ltĂĄn rangos szerepet nyert el a jelen Ă©s a jövĂ” törtĂ©nelemkönyveiben. KoszorĂșs Ferenc ezredes az esztergomi pĂĄncĂ©losok parancsnokakĂ©nt Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł szemĂ©lyes utasĂ­tĂĄsa szerint 1944. jĂșlius 5-Ă©n Ă©s 6-ĂĄn meghiĂșsĂ­totta bizonyos csendĂ”rparancsnokoknak azt a törekvĂ©sĂ©t, hogy az orszĂĄgot megszĂĄllĂł nĂ©met hadseregre tĂĄmaszkodva vĂ©grehajtsĂĄk a budapesti zsidĂłsĂĄg deportĂĄlĂĄsĂĄt. KoszorĂșs ezredes a pĂĄncĂ©losait Budapest stratĂ©giai pontjaira parancsolta, lezĂĄrva a vĂĄrosba vezetĂ” valamennyi utat, Ă©s ĂĄllomĂĄshelyĂŒk elhagyĂĄsĂĄra kĂ©nyszerĂ­tette a nĂ©metekkel egyĂŒttmĂ»ködni szĂĄndĂ©kozĂł csendĂ”ri egysĂ©geket.

A fajgyĂ»lölĂ” nĂĄci NĂ©metorszĂĄg ĂĄltal uralt EurĂłpĂĄban MagyarorszĂĄg volt az egyetlen, ahol regulĂĄris hadsereg akadĂĄlyozta meg a zsidĂłsĂĄg deportĂĄlĂĄsĂĄt, megmentve ezzel 250 ezer budapesti zsidĂł Ă©letĂ©t. A hazai szocialista törtĂ©netĂ­rĂĄs elhallgatta vagy eljelentĂ©ktelenĂ­tette KoszorĂșs Ferenc ezredes tettĂ©t, ezĂ©rt a fiĂĄra hĂĄrult mind Ă©desapja, mind Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł, mind MagyarorszĂĄg becsĂŒletĂ©nek a vĂ©delme. TörtĂ©nettudomĂĄnyi jelentĂ”sĂ©gĂ» adatok leĂ­rĂĄsa, tanulmĂĄnyok közzĂ©tĂ©tele, visszaemlĂ©kezĂ©sek megjelentetĂ©se, elĂ”adĂĄsok, konferenciĂĄk sokasĂĄgĂĄnak a megtartĂĄsa rĂ©vĂ©n Ă©vtizedeken keresztĂŒl harcolt a törtĂ©nelmi igazsĂĄg Ă©rvĂ©nyre juttatĂĄsĂĄĂ©rt. SzĂ­vĂłs munkĂĄjĂĄval elĂ©rte, hogy ma az EgyesĂŒlt Államokban több tankönyvben megemlĂ­tik KoszorĂșs Ferenc ezredes törtĂ©nelmi tettĂ©t, Ă©s BudĂĄn, a VĂĄrban is szobrot ĂĄllĂ­tottak az emlĂ©kezetĂ©re. Pesten, a DohĂĄny utcai zsinagĂłga mellett mĂĄrvĂĄnytĂĄbla hirdeti az emlĂ©kezetĂ©t. Az elsĂ” szabadon vĂĄlasztott magyar kormĂĄny honvĂ©delmi minisztere, FĂŒr Lajos KoszorĂșs Ferenc ezredest 1991-ben posztumusz vezĂ©rezredessĂ© lĂ©ptette elĂ”.

KoszorĂșs Ferenc nagyapja, KoszorĂșs Ferenc is katona volt, honvĂ©d alezredes, azaz a csalĂĄdi tradĂ­ciĂł gyermekkorĂĄtĂłl belĂ©nevelte a haza Ă©s a nemzet szeretetĂ©t. A fiatal KoszorĂșs Ferenc bĂĄr kora gyermeksĂ©gĂ©tĂ”l fogva az Amerikai EgyesĂŒlt Államokban nevelkedett, lĂ©lekben szorosabban kötĂ”dött MagyarorszĂĄghoz, mint szĂĄmos mai politikusunk. Nagy- Ă©s dĂ©dszĂŒleinek erdĂ©lyi gyökerei miatt is, mint jogot vĂ©gzett fiatalember a hetvenes Ă©vek közepĂ©tĂ”l szerepet vĂĄllalt a RomĂĄniai Magyar Emberi Jogok BizottsĂĄgĂĄnak munkĂĄjĂĄban.

A BizottsĂĄg rendszeresen felhĂ­vta az amerikai közvĂ©lemĂ©ny figyelmĂ©t a romĂĄniai önkĂ©nyuralom egyhĂĄzellenes, kisebbsĂ©gellenes Ă©s falurombolĂł intĂ©zkedĂ©seire, Ă©s a romĂĄniai emberi jogok sĂ©relmeire, a brutĂĄlis etnikai tisztogatĂĄsra. NehĂ©z dolga volt a BizottsĂĄgnak, mert az amerikai kĂŒlĂŒgyi vonalvezetĂ©s folyamatosan elnĂ©zte Ceausescu rendszerĂ©nek belföldi jogtiprĂĄsait annak Ă©rdekĂ©ben, hogy RomĂĄnia erĂ”teljesebben fĂŒggetlenedjen a VarsĂłi SzerzĂ”dĂ©s katonai szövetsĂ©gĂ©tĂ”l.

Szakemberek, politikusok szĂĄmtalanszor hangoztatjĂĄk a rendszervĂĄltĂĄs kezdetĂ©tĂ”l – nĂ©hĂĄnyan a szellemi Ă©letbĂ”l mĂĄr korĂĄbban is –, hogy a magyarsĂĄgnak Ă©s magĂĄnak az orszĂĄgnak is pĂłtolhatatlan szolgĂĄlatot tehetnek a nyugati szĂłrvĂĄnyban Ă©lĂ” magyarok, illetve az Ă” Ă©lenjĂĄrĂł kĂ©pviselĂ”ik. Mindig is kĂ©rdĂ©ses volt, hogy mi, itthoni magyarok, felelĂ”s Ă©rtelmisĂ©giek, politikusok kĂ©pesek vagyunk-e Ă©lni ezzel a lehetĂ”sĂ©ggel. Az elsĂ” szĂĄmĂș kĂ©rdĂ©s az volt mindig, hogy mi magunk Ă©szrevesszĂŒk-e a nyugati magyarsĂĄg segĂ­tĂ”kĂ©szsĂ©gĂ©ben a lehetĂ”sĂ©get, Ă©s ha igen, akkor tiszteljĂŒk-e kellĂ” mĂ©rtĂ©kben az Ă” erĂ”feszĂ­tĂ©seiket. E tĂ©ren nem dicsekedhetĂŒnk azzal, hogy eleget tettĂŒnk a kapcsolatok gazdagĂ­tĂĄsa, a szĂłrvĂĄnyban Ă©lĂ” magyarok anyaorszĂĄgi tĂĄmogatĂĄsa Ă©s az Ă” segĂ­tsĂ©gĂŒk igĂ©nybevĂ©tele dolgĂĄban.

Pedig – amint azt bĂ”sĂ©gesen megtapasztaltuk az Ă©vtizedek sorĂĄn – egyĂĄltalĂĄn nem mindegy, hogy magyar oldaltĂłl kik, mikĂ©nt tĂĄjĂ©koztatjĂĄk a nyugati közvĂ©lemĂ©nyt, a kormĂĄnyzati politikusokat, a kĂŒlkĂ©pviseleteket hazĂĄnk legfontosabb ĂŒgyeirĂ”l, helyzetĂ©rĂ”l, Ă©s a magyarorszĂĄgi demokratikus ĂĄtalakulĂĄs vagy mai törekvĂ©seink mibenlĂ©tĂ©rĂ”l. Megtapasztaltuk keservesen azt, hogy a neoliberĂĄlis vilĂĄgtendenciĂĄk hova vezetnek ĂĄltalĂĄban, Ă©s mikĂ©nt hatnak konkrĂ©tan arra a kĂ©pre, amely hazĂĄnkrĂłl a vilĂĄgban kialakul. Ez a politika a sajtĂł hĂĄlĂłzata segĂ­tsĂ©gĂ©vel is torzkĂ©pet fest MagyarorszĂĄgrĂłl, nyilvĂĄnvalĂł hazugsĂĄgok, rĂĄgalmak bevetĂ©sĂ©vel, annak a hazai „törpe minoritĂĄsnak” az Ă­zlĂ©se Ă©s Ă©rdekei szerint, amely az ellenzĂ©kisĂ©get Ășgy kĂ©pzeli, mint lehetĂ”sĂ©get kĂŒlsĂ” hatalmi tĂĄmogatĂĄs megnyerĂ©sĂ©hez a többsĂ©g ĂĄltal vĂĄlasztott kormĂĄny megbuktatĂĄsĂĄra.

Vannak rossz emlĂ©keink az ĂĄtmenet Ă©veibĂ”l arrĂłl is, mit jelent az, ha pĂ©ldĂĄul egy spekulĂĄns milliĂĄrdos Amerika kĂ©pviseletĂ©ben jelenik meg a szĂ­nen vĂĄlasztĂĄsok elĂ”tt Ă©s közben, Ă©s közvetlen szemĂ©lyes beavatkozĂĄssal, pĂ©nzĂ©vel Ă©s politikai befolyĂĄsĂĄval, diplomĂĄciai segĂ©dlettel maga akarja eldönteni a vĂĄlasztĂĄsokat, a maga elfogultsĂĄgai Ă©s szemĂ©lyes Ă©rdekei alapjĂĄn – amint az megtörtĂ©nt mĂĄs orszĂĄgokban, mĂĄs helyzetekben is, semmibe vĂ©ve a többsĂ©gi akaratot.

Mi most e tekintetben sokat vĂĄrunk, remĂ©lĂŒnk az amerikai elnökvĂĄlasztĂĄs vĂ©geredmĂ©nyĂ©tĂ”l. MindenekelĂ”tt azĂ©rt is, mert remĂ©lhetjĂŒk az amerikai magyarok legjobbjainak tĂ©rnyerĂ©sĂ©t a kĂŒlĂŒgyi adminisztrĂĄciĂł pontos tĂĄjĂ©koztatĂĄsĂĄban. KoszorĂșs Ferenc eddigi Ă©letĂștja, munkĂĄssĂĄga, hiteles szemĂ©lyisĂ©ge, kapcsolatrendszere joggal kelt bennĂŒnk jĂł remĂ©nyt.

Mint washingtoni ĂŒgyvĂ©d, segĂ­tette 1990 utĂĄn a magyar kormĂĄny kapcsolatĂ©pĂ­tĂ©sĂ©t az amerikai Kongresszusban. Ugyancsak mint ĂŒgyvĂ©d, sokat fĂĄradozott abban a hosszĂș tĂĄrgyalĂĄsi folyamatban MagyarorszĂĄg Ă©rdekeit kĂ©pviselve, amelynek a cĂ©lja az orszĂĄgbĂłl illegĂĄlisan kivitt kĂ©sĂ” rĂłmai kori Seuso kincs visszaszerzĂ©se volt. A kitartĂł jogi munka eredmĂ©nyekĂ©nt Ă©vek mĂșlva az ezĂŒstkincs a mĂ»kincspiacon eladhatatlannĂĄ vĂĄlt, Ă©s a magyar ĂĄllam szĂĄmĂĄra lehetĂ”sĂ©g nyĂ­lt a lelet rĂ©szleges megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra.

A patinĂĄs mĂșltĂș, az idĂ©n szĂĄznyolc esztendĂ”s Amerikai Magyar SzövetsĂ©g – American Hungarian Federation – tĂĄrselnökekĂ©nt 1990-ben KoszorĂșs Ferenc amerikai szenĂĄtorokkal Ă©s mĂĄs magyar szervezetekkel egyĂŒtt elĂ©rte, hogy a washingtoni Capitoliumban szobra lehessen Kossuth Lajosnak, amit a nemzeti ĂŒnnepĂŒnkön avattak fel. Az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g elnökekĂ©nt 1990 utĂĄn KoszorĂșs Ferenc nagyon sokat tett a magyar sorskĂ©rdĂ©sekben jĂĄratlan Ă©s fĂ©lretĂĄjĂ©koztatott amerikai politikusok Ă©s az amerikai közvĂ©lemĂ©ny valĂłsĂĄgnak megfelelĂ” informĂĄciĂłkhoz juttatĂĄsĂĄĂ©rt. Fokozatosan kiderĂŒlt ugyanis, hogy a hagyomĂĄnyosan Ă©rdek- Ă©s nem Ă©rtĂ©kvezĂ©relt amerikai kĂŒlpolitika vazallusokat, Ă©s nem szövetsĂ©geseket keresett magĂĄnak a szovjet uralom utĂĄn fellĂ©legzĂ” közĂ©p- Ă©s kelet-eurĂłpai orszĂĄgok politikusai között.

Vazallusokat pedig Ă©rtelemszerĂ»en csak a gazdĂĄt vĂĄltĂł szociĂĄlliberĂĄlis politikusok között talĂĄlt magĂĄnak, akik rendre hamisan tĂĄjĂ©koztattĂĄk Washingtont orszĂĄguk ĂĄllapotairĂłl. Nem vĂ©letlenĂŒl az elmĂșlt negyed szĂĄzadban folyamatosan a rendszervĂĄltĂł erĂ”kkel szemben ellensĂ©ges, vagy bizalmatlan nagykövetek szolgĂĄltak Budapesten. MĂ­g az Antall–Boross- Ă©s az elsĂ” OrbĂĄn-kormĂĄny belpolitikĂĄjĂĄt az amerikai kĂŒlĂŒgy bĂ­rĂĄlta, addig a szocialista kormĂĄnyokat nem kritizĂĄlta. Ezt a kettĂ”s mĂ©rcĂ©t prĂłbĂĄlta megtörni az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g, amikor az 1956. Ă©vi forradalom Ă©s szabadsĂĄgharc ötvenedik Ă©vfordulĂłjĂĄra megemlĂ©kezĂ”ket brutĂĄlisan bĂĄntalmazĂł rendĂ”ri intĂ©zkedĂ©sekre hĂ­vta fel az amerikai politikusok figyelmĂ©t 2006-ban.

Az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g politikĂĄja következetesen a magyarsĂĄg jogvĂ©delmĂ©t szolgĂĄlta, fĂŒggetlenĂŒl az amerikai kormĂĄnyzĂĄs szĂ­nezetĂ©tĂ”l. ValĂłtlan tartalmĂș Ă©s az orszĂĄgunkat sĂ©rtĂ” kijelentĂ©sei miatt az elmĂșlt Ă©vben egyarĂĄnt helyreigazĂ­tottĂĄk a demokrata Clinton volt elnök tĂ©ves ĂĄllĂ­tĂĄsait, Ă©s a republikĂĄnus McCaine szenĂĄtor megalapozatlan mondatait. A valĂłtlan ĂĄllĂ­tĂĄsok cĂĄfolata mellett a SzövetsĂ©g mindig hangsĂșlyozta azt az aggodalmĂĄt, hogy ezeknek az amerikai politikusoknak a gyarmattartĂłi szemlĂ©lete, az a törekvĂ©sĂŒk, hogy beleszĂłljanak egy fĂŒggetlen orszĂĄg belĂŒgyeibe, olyan rĂ©szletekbe menĂ”en, hogy egy közössĂ©g kinek ĂĄllĂ­that szobrot milyen szöveggel; milyen sajtĂłtermĂ©k vagy rĂĄdiĂładĂł fennmaradĂĄsĂĄt tĂĄmogassa feltĂ©tlenĂŒl az ĂĄllam; milyen polgĂĄrĂ”rsĂ©get engedĂ©lyezzen; hogyan regulĂĄzza meg az internetes tartalomszolgĂĄltatĂĄst – nos, mindezek a törekvĂ©sek Ă©pp az Amerika-ellenessĂ©gnek Ă©s a NATO-ellenessĂ©gnek teremtenek tĂĄptalajt, Ă©s vĂ©gsĂ” soron alĂĄĂĄssĂĄk mindkĂ©t orszĂĄg biztonsĂĄgi törekvĂ©seit. Az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g jĂł taktikai Ă©rzĂ©kkel szövetsĂ©geseket is keres ebben a kĂŒzdelmĂ©ben, Ă©s a demokrata Clinton volt elnök a magyar Ă©s a lengyel kormĂĄnyt gyalĂĄzĂł ĂĄllĂ­tĂĄsai-nak a helyreigazĂ­tĂĄsĂĄba bevonta az Amerikai Lengyel Kongresszust is. A Polish American Congress többmilliĂłs lengyel tĂĄmogatĂłtĂĄbora a novemberi elnökvĂĄlasztĂĄs idĂ”pontjĂĄig feltehetĂ”en fejben tartotta, hogy kire ne szavazzon


ÓriĂĄsi jelentĂ”sĂ©gĂ» Ă©s pĂłtolhatatlan az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g – Ă©s elnökekĂ©nt KoszorĂșs Ferenc – szerepe a kisebbsĂ©gi sorban Ă©lĂ” magyarsĂĄg jogvĂ©delmĂ©ben. Többször felhĂ­vtĂĄk az amerikai közvĂ©lemĂ©ny figyelmĂ©t arra, hogy a magyarokat Ă©s a nĂ©meteket diszkriminĂĄlĂł Benes-dekrĂ©tumok ellentĂ©tben ĂĄllnak a nyugati civilizĂĄciĂł Ă©rtĂ©krendszerĂ©vel. SzlovĂĄkia mĂĄig nem hajlandĂł a Benes-dekrĂ©tumok azon kitĂ©teleinek a visszavonĂĄsĂĄra, amelyek megfosztottĂĄk a magyar etnikumot az ĂĄllampolgĂĄri Ă©s polgĂĄri jogaitĂłl, tĂ­zezreket koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokba juttattak, elkoboztĂĄk tulajdonukat, megtagadtĂĄk a vallĂĄsszabadsĂĄguk Ă©s anyanyelv-hasznĂĄlati joguk gyakorlĂĄsĂĄt. Ma is – pĂ©ldĂĄul a szlovĂĄkiai helyhatĂłsĂĄgi törvĂ©ny – a kisebbsĂ©gek ellen irĂĄnyul, megakadĂĄlyozva hatĂ©kony rĂ©szvĂ©telĂŒket a közĂŒgyek igazgatĂĄsĂĄban.

Az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g figyelemmel kĂ­sĂ©ri az erdĂ©lyi magyarok megmaradĂĄsĂ©rt folytatott kĂŒzdelmĂ©t is. A szövetsĂ©g Ă©vrĂ”l Ă©vre rĂĄmutat arra, hogy az EurĂłpai UniĂł- Ă©s a NATO-tag RomĂĄnia több mint kĂ©t Ă©vtizeddel a kommunizmus bukĂĄsa utĂĄn sem teljesĂ­tette a magyar kisebbsĂ©gnek tett Ă­gĂ©reteit, Ă©s az orszĂĄg törvĂ©nyei Ă©s gyakorlata nem felel meg az emberi Ă©s kisebbsĂ©gi jogokra vonatkozĂł eurĂłpai normĂĄknak. Nemzetközi szinten tett Ă­gĂ©retei ellenĂ©re RomĂĄnia mĂĄig nem adta vissza az egyhĂĄzaknak a tĂ”lĂŒk 1948 Ăłta elvett javakat. Az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g Washingtonban az ottani romĂĄn nagykövethez cĂ­mzett levelĂ©ben adott hangot aggodalmĂĄnak, hogy az elvett javak visszaadĂĄsĂĄt megĂ­tĂ©lĂ” hivatalnokok ellen bĂ»nvĂĄdi eljĂĄrĂĄst indĂ­tott a romĂĄn ĂĄllam – pĂ©ldĂĄul a sepsiszentgyörgyi SzĂ©kely MikĂł KollĂ©gium esetĂ©ben.

KoszorĂșs Ferenc jogelmĂ©leti tanulmĂĄnyokat is megjelentetett a kollektĂ­v jogok polgĂĄri demokrĂĄciĂĄt kiteljesĂ­tĂ” szerepĂ©rĂ”l. VĂ©lemĂ©nye egyĂ©rtelmĂ» – az egyĂ©nek jogaira korlĂĄtozĂłdĂł liberĂĄlis joggyakorlat nem kĂ©pes pĂłtolni azokat az emberi jogi vesztesĂ©geket, amelyek a kollektĂ­v jogok megtagadĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmaznak. Az erdĂ©lyi magyarsĂĄg autonĂłmia-igĂ©nye emiatt is alapvetĂ” emberi jog – Ă©s több eurĂłpai orszĂĄg jogalkalmazĂĄsĂĄval összhangban ĂĄll. Gondolhatunk KatalĂłnia, SkĂłcia vagy DĂ©l-Tirol pĂ©ldĂĄjĂĄra.

KoszorĂșs Ferenc tevĂ©kenysĂ©gĂ©t eddig is elismerte a magyar nemzet. Az ErdĂ©lyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs 2010-ben BĂĄthory-dĂ­jra Ă©rdemesĂ­tette a magyar nyelvĂ» felsĂ”oktatĂĄs megĂ”rzĂ©se Ă©rdekĂ©ben kifejtett munkĂĄjĂĄĂ©rt.

A köztĂĄrsasĂĄgi elnök 2014-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje ĂĄllami kitĂŒntetĂ©st adomĂĄnyozta KoszorĂșs Ferencnek a magyarsĂĄg Ă©rdekeinek több Ă©vtizedes kĂ©pviseletĂ©Ă©rt az EgyesĂŒlt Államokban, nemzetközi fĂłrumokon Ă©s nemzetközi szervezetek elĂ”tt, valamint az amerikai magyar közössĂ©gek Ă©letĂ©ben vĂĄllalt aktĂ­v szerepĂ©Ă©rt. Hadd idĂ©zzĂŒnk a washingtoni ĂĄtadĂĄs mĂ©ltatĂĄsĂĄbĂłl: „KoszorĂșs Ferenc az Amerikai Magyar SzövetsĂ©g Ă©lĂ©n a kihĂ­vĂĄsokkal leginkĂĄbb terhelt idĂ”szakban kiĂĄllt MagyarorszĂĄg igazsĂĄgos bemutatĂĄsa mellett, Ă©s többször felszĂłlĂ­totta az amerikai tisztsĂ©gviselĂ”ket arra, hogy tartsĂĄk tiszteletben a MagyarorszĂĄg vĂĄlasztotta utat, összpontosĂ­tsanak azokra a stratĂ©giai ĂŒgyekre, amelyek a legfontosabbak a magyarok Ă©s az amerikaiak szĂĄmĂĄra, valamint fordĂ­tsanak nagyobb figyelmet a KĂĄrpĂĄt-medencei magyar kisebbsĂ©g emberi jogainak vĂ©delmĂ©re.”

VĂ©gezetĂŒl: hogyan ötvözĂ”dött KoszorĂșs Ferencben az apai törtĂ©nelmi öröksĂ©g, 1956 Ă©lmĂ©nyĂ©vel. Ez Ă©v oktĂłberĂ©ben a washingtoni NemzetvĂ©delmi Egyetemen tartott ĂŒnnepi elĂ”adĂĄson KoszorĂșs Ferenc Ă­gy emlĂ©kezett, TĂ”kĂ©s Eszter fordĂ­tĂĄsĂĄt idĂ©zem:

„Az 1956-os magyar forradalom idejĂ©n kilencĂ©ves voltam. ÉlĂ©nken emlĂ©kszem, hogy szĂŒleimmel le sem tudtuk venni a szemĂŒnket a tĂ©vĂ©kĂ©szĂŒlĂ©krĂ”l, szinte megbabonĂĄzott a rĂ©misztĂ” lĂĄtvĂĄny, ahogyan a szabadsĂĄgharcosok könnyĂ»fegyverzettel Ă©s Molotov-koktĂ©lokkal kĂŒzdenek a szovjet tankok ellen. EmlĂ©kszem szĂŒleim gyötrĂ”dĂ©sĂ©re, amint a szovjet csapatok mĂłdszeresen Ă©s könyörtelenĂŒl eltiportak egy kis nĂ©pet, amely fegyvert mert ragadni, hogy megvalĂłsĂ­tsa a szabadsĂĄg Ă©s fĂŒggetlensĂ©g irĂĄnti egyöntetĂ» Ă©s elfojthatatlan vĂĄgyĂĄt. EmlĂ©kszem apĂĄm tehetetlen dĂŒhĂ©re, amikor Eisenhower elnök vonakodott teljessĂ©gĂ©ben kezelni a vĂĄlsĂĄgot; ekkor mĂ©g nem tudtam, hogy az 1950-es Ă©vek elejĂ©n apĂĄmat megbĂ­ztĂĄk egy olyan szervezet megalapĂ­tĂĄsĂĄval, amely MagyarorszĂĄgon belĂŒl katonai jellegĂ» lĂ©pĂ©sekkel volt hivatott elĂ”segĂ­teni a szabadsĂĄgot MagyarorszĂĄgon. Ez a kezdemĂ©nyezĂ©s mĂĄr 1956 elĂ”tt vĂ©get Ă©rt, elĂ”re sejtetve a visszarendezĂ”dĂ©s politikĂĄjĂĄnak kimĂșlĂĄsĂĄt is, amelyrĂ”l utĂłlag bebizonyosodott, hogy inkĂĄbb volt retorika, mint tĂ©nyleges politikai stratĂ©gia. EmlĂ©kszem, ahogy gyermeki naivitĂĄsunkban terveket szövögettĂŒnk jĂĄtszĂłtĂĄrsaimmal, hogyan segĂ­tsĂŒnk visszaverni az ellensĂ©get; ejtĂ”ernyĂ”vel akartunk magyar földre jutni.”

KoszorĂșs Ferenc eddig is, ellenszĂ©lben is megtette a tĂ”le telhetĂ”t a magyarsĂĄg megfelelĂ” kĂ©pviselete Ă©rdekĂ©ben. Ismerve jellemĂ©t Ă©s kĂ©pessĂ©geit, hihetĂŒnk abban, hogy a jövĂ”ben – immĂĄr kedvezĂ”bb körĂŒlmĂ©nyek között – eredmĂ©nyesen kĂ©pviselheti nemcsak az amerikai, de a honi Ă©s a KĂĄrpĂĄt-medencei magyarsĂĄg Ă©rdekeit is az EgyesĂŒlt Államok Ășj kormĂĄnyzata elĂ”tt. Mindig a valĂłsĂĄg talajĂĄn, a földön jĂĄrva, de ejtĂ”ernyĂ” nĂ©lkĂŒl.

LezsĂĄk SĂĄndor, az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s alelnöke, kuratĂłriumi elnök beszĂ©de elhangzott november 18-ĂĄn Budapesten, a Bethlen GĂĄbor AlapĂ­tvĂĄny dĂ­jĂĄtadĂł ĂŒnnepsĂ©gĂ©n


Képtár


Kurultaj Kollégium a NépfÔiskolån
2019. oktĂłber 3-4.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
FaluszépítÔ Tårsaskör XI. összejövetele
IdÔpont: 2019. december 17., 18 óra

Helyszín: Lakitelek, MûvelÔdési håz
Zoboralja ÉrtĂ©kfeltĂĄrĂł KollĂ©gium ZĂĄrĂłkonferenciĂĄja
IdÔpont: 2019. december 14., 10 óra

HelyszĂ­n: PogrĂĄny, KultĂșrhĂĄz
KépviselÔi fogadóóra Kiskunfélegyhåzån
IdÔpont: 2019. december 13., 16 óra

HelyszĂ­n: PolgĂĄrmesteri Hivatal
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti FĂłrum

Lakiteleki NépfÔiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgåri Szövetség

Kereszténydemokrata Néppårt

Fidelitas

 

 


HĂ­rekSzemĂ©lyesÍrĂĄsok, interjĂșkOrszĂĄggyĂ»lĂ©sVĂĄlasztĂłkerĂŒletKĂ©ptĂĄrÉrdekessĂ©gElĂ©rhetĂ”sĂ©g
© LezsĂĄk SĂĄndor - Webmester - RĂ©gi honlap - OldaltĂ©rkĂ©p