HĂ­rek
Személyes
ÍrĂĄsok, interjĂșk
Orszåggyûlés
VĂĄlasztĂłkerĂŒlet
KĂ©ptĂĄr
ÉrdekessĂ©g
ElérhetÔség
ÍrĂĄsok, interjĂșk
„VĂĄrjuk a nemzetĂĄllamok tovĂĄbbĂ©lĂ©sĂ©t helyeslĂ” pĂĄrtok megerĂ”södĂ©sĂ©t”

 

Az 1979-ben Lakiteleken Ön ĂĄltal megrendezĂ©sre kerĂŒlt irodalmi rendezvĂ©ny ma mĂĄr elvitathatatlanul a rendszervĂĄltĂĄs kezdeti pillanatĂĄt jelentette. Amikor belefogott a szervezĂ©sĂ©be, gondolt-e arra, hogy Lakitelek a XX. szĂĄzad Pilvax kĂĄvĂ©hĂĄza lehet, ahol elhangozhatnak a nemzetĂ©rt aggĂłdĂł, sorsĂĄt fĂ©ltĂ” gondolatok, akĂĄr 1956-ra utalĂĄssal, „áthallĂĄssal”, milyen gĂĄncsoskodĂĄsra kĂ©szĂŒlt fel az akkori uralkodĂł rendszer rĂ©szĂ©rĂ”l?
A politikai tilalom Ă©s tĂ»rĂ©s hatĂĄrĂĄn 1979 mĂĄjusĂĄban „KorszerĂ» nemzeti önismeret” cĂ­mmel IllyĂ©s Gyula Ă©s CsoĂłri SĂĄndor segĂ­tsĂ©gĂ©vel szerveztĂŒk meg Lakiteleken a fiatal Ă­rĂłk kĂ©t- napos tanĂĄcskozĂĄsĂĄt. Ezt követĂ”en neveztek bennĂŒnket, akkori fiatal Ă­rĂłkat Tollas TiborĂ©k „bĂșvĂłpatak nemzedĂ©knek”. CsoĂłri SĂĄndor arca hamu nĂ©lkĂŒli parĂĄzs, IllyĂ©s GyulĂĄĂ© a bĂ­boralkony derĂ»je, Ördögh Szilveszter arcĂĄn finom bronz rĂ©teg rejtette a belsĂ” tusakodĂĄst Ă©s a bĂĄtorsĂĄgot egyarĂĄnt. NĂ©lkĂŒlĂŒk nem lett volna talĂĄlkozĂłja Lakiteleken a fiatal Ă­rĂłknak.
Ezt a talĂĄlkozĂłt a KISZ Könyv- Ă©s IfjĂșsĂĄg rendezvĂ©nysorozat keretĂ©ben mĂĄr 1977 mĂĄsodik felĂ©ben elterveztĂŒk. Az 1978 mĂĄjusĂĄra rĂ©szben elĂ”kĂ©szĂ­tett talĂĄlkozĂł elmaradt, de a kudarc nem csak bennĂŒnket edzett, a KISZ BĂĄcs-Kiskun Megyei BizottsĂĄga rĂ©szĂ©rĂ”l KomĂĄromi AttilĂĄĂ©k, a minisztĂ©riumban BĂ­rĂł ZoltĂĄnĂ©k, az ÍrĂłszövetsĂ©gben pedig FĂĄbiĂĄn ZoltĂĄnĂ©k tĂĄmogatĂĄsa is erĂ”s maradt.
MindenekelĂ”tt CsoĂłri SĂĄndornak köszönhetĂ” ez a talĂĄlkozĂł is. Annak a CsoĂłri SĂĄndornak, aki nem csak stĂ­lus Ă©s nemzeti elkötelezettsĂ©g, de erkölcs Ă©s politika dolgĂĄban nekem is szellemi irĂĄnytĂ» volt, a mutatĂłt pedig semmifĂ©le mĂĄgneses erĂ”tĂ©r megzavarni nem volt kĂ©pes. Az idĂ” tĂĄjt is többször talĂĄlkoztunk. CsoĂłrinak mindig volt ideje, tĂŒrelme, hogy meghallgasson, bizalmĂĄval megajĂĄndĂ©kozzon, pedig Ă©letĂ©t, egĂ©szsĂ©gĂ©t a kĂ©pviselt drĂĄmai ĂŒgyek erĂ”sen prĂłbĂĄra tettĂ©k, fenyegetĂ”en alattomos tĂĄmadĂĄsok zaklattĂĄk. A talĂĄlkozĂłt megelĂ”zĂ” tĂ©len a Keleti KĂĄroly utcĂĄtĂłl a kĂŒlvĂĄrosig villamoson, metrĂłn Ă©s autĂłbuszon beszĂ©lhettĂŒk vĂ©gig az utat, Ă©s aztĂĄn hajnalig vĂĄrakoztam a Nyugati pĂĄlyaudvaron a kecskemĂ©ti szemĂ©ly- vonatra, de azzal a jĂłkedvĂ» nyugalommal, hogy IllyĂ©s Ășjra igent mondott, eljön hozzĂĄnk Lakitelekre. CsoĂłri SĂĄndor közvetĂ­tett, Ă” adott hitelt meghĂ­vĂĄsunknak.
Hadd idĂ©zzek itt fel egy jelenetet a „RozsdĂĄs kĂ©sek ellenĂ©ben” cĂ­mĂ» kötetembĂ”l.
„1979 ĂĄprilisĂĄban az ÍrĂłszövetsĂ©g elnökĂ©nek, Dobozy ImrĂ©nek szobĂĄjĂĄban ĂŒltĂŒnk. Jegyzeteim szerint Dobozy ImrĂ©n kĂ­vĂŒl ott volt FĂĄbiĂĄn ZoltĂĄn Garamvölgyi KĂĄrolynĂ©, CsĂĄk Gyula, AgĂĄrdi PĂ©ter, SvĂ©d PĂĄl Ă©s Ördögh Szilveszter. Ördögh Szilveszter a Fiatal ÍrĂłk JĂłzsef Attila KörĂ©nek vezetĂ”je rĂ©szletes  beszĂĄmolĂłt kĂ©szĂ­tett a talĂĄlkozĂł elĂ”kĂ©szĂŒleteirĂ”l, de mĂĄr a monolĂłg kezdetĂ©n Dobozy Imre megakasztotta:
-           Mi is lesz a tĂ©mĂĄja? Önismeret?
-           Igen, a nemzeti önismeret – erĂ”sĂ­tette föl a cĂ­met Ördögh Szilveszter.
-            Nemzeti önismeret? Fog ez menni? Nem inkĂĄbb szocialista önismeret? – nĂ©zett Dobozy AgĂĄrdi PĂ©terĂ©kre.
SĂșlyos csönd volt. Ma sem tudom honnan vettem a bĂĄtorsĂĄgot, talĂĄn a jĂł Isten sĂșgott, mert megszĂłlaltam.
- De IllyĂ©s Gyula ezt a cĂ­met javasolta. BeszĂ©l- jĂŒnk a nemzeti önismeretrĂ”l, a nemzettudatrĂłl. A korszerĂ» nemzeti önismeretrĂ”l.
A csönd mĂ©g sĂșlyosabb lett. Dobozy csodĂĄlkozva felĂ©m fordult, szinte kiesett az elnöki pozĂ­ciĂłbĂłl. Megint Ă­rĂł volt, a csodĂĄlkozĂĄsa rĂĄdöbbenĂ©s.
-           A Gyula ezt mondta?
-           Igen, Illyés Gyula ragaszkodik ehhez a címhez. Vita a korszerû nemzeti önismeretrÔl. ErrÔl akar beszélni.
Újra csönd volt. MĂ©g sĂșlyosabb. Mintha ez a csönd a tovĂĄbbi rĂ©szleteket szĂ©tnyomta volna. AztĂĄn Dobozy hĂ­rtelen mĂĄsra terelte a szĂłt, kĂ©rdezte, hogy milyen segĂ­tsĂ©gre van mĂ©g szĂŒksĂ©g, kiket hĂ­vtunk meg. A talĂĄlkozĂł tĂ©mĂĄjĂĄt ekkor mĂĄr senki nem hozta elĂ”. Ördögh Szilveszterre pillantottam, arca meg sem rezdĂŒlt. EgyedĂŒl Ă” sejtette vagy tudta, hogy nem mondok igazat a talĂĄlkozĂł cĂ­mĂ©rĂ”l, IllyĂ©ssel nem beszĂ©ltem.
Napokig tartottam attól, hogy kitudódik az igazsåg. Volt olyan éjszaka, amikor kocsizajra riadtam, és azt hittem, hogy rendÔrök jönnek értem. KésÔbb Illyésnek mindezt elmondtam, aki csak derûsen mosolygott.
Ördögh Szilveszterre mĂĄig tisztelettel gondolok. Nem csak azĂ©rt, mert nem prĂłbĂĄlt meg leleplezni, nem kötekedett, de hozzĂĄĂĄllĂĄsa, munkĂĄja nĂ©lkĂŒl nem lett volna talĂĄlkozĂłja a fiatal Ă­rĂłknak Lakiteleken. És mĂ©g hĂĄny embert, Ă­rĂłt, jĂł barĂĄtot, szemĂ©lyes kockĂĄzatot vĂĄllalĂł hivatalnokot kellene emlĂ­tenem. A lakiteleki szĂ­npadosokat, Gyöngyösi Gyurit, a MĂ»velĂ”dĂ©si HĂĄz igazgatĂłjĂĄt, a kecskemĂ©ti ForrĂĄs SzerkesztĂ”sĂ©gĂ©t, a Megyei KISZ BizottsĂĄg munkatĂĄrsait. Sokan azzal tĂĄmogattak bennĂŒnket, hogy nem tĂĄmadtak. Azzal segĂ­tettek, hogy nem ĂĄrtottak.”
A mĂĄsodik lakiteleki talĂĄlkozĂłt 1987. szeptemberĂ©ben a sajĂĄt kertjĂ©ben felĂĄllĂ­tott sĂĄtorban tartottĂĄk meg, ahol mĂĄr megfogalmazĂłdott az MDF megalakĂ­tĂĄsĂĄnak gondolata is. Tudtommal a talĂĄlkozĂłn megjelent az akkori ĂĄllampĂĄrt több prominens tagja, politikusa. Hogyan sikerĂŒlt Ă”ket megkeresni, Ă©s felkĂ©rni a rĂ©szvĂ©telre?
Politikai vĂ©dernyĂ” nĂ©lkĂŒl az akkori idĂ”kben nem is vĂĄllalkozhattunk volna egy orszĂĄgos esemĂ©ny megrendezĂ©sĂ©re. A vĂĄltozĂĄs irĂĄnti igĂ©ny szele mĂĄr benn volt a politikai lĂ©gkörben, Ă©s talĂĄn ez is segĂ­tett abban, hogy megnyertĂŒk mind BĂĄcs- Kiskun megye vezetĂ”inek, mind a hatalom csĂșcsĂĄn ĂĄllĂł testĂŒlet – az MSZMP Politikai BizottsĂĄga - egy tagjĂĄnak, Pozsgay ImrĂ©nek a tĂĄmogatĂĄsĂĄt.
Pozsgay Imre mintegy fĂ©l Ă©vszĂĄzada a rendszerrel is vĂ­vott folytonos kĂŒzdelemben vĂĄlt nemzedĂ©ke Ă©s a magyar közĂ©let kiemelkedĂ” politikusĂĄvĂĄ. A kĂŒzdĂ”tĂĄrsat, az MDF alapĂ­tĂł elnökĂ©t, BĂ­rĂł ZoltĂĄnt idĂ©zem:
„Így jött közĂ©nk, nem politikai szervezeti keret- be, hanem egy sokkal tĂĄgasabb eszmei, erkölcsi Ă©s politikai szövetsĂ©g Ă©rtelmĂ©ben, vĂ©gsĂ” soron egyĂŒtt munkĂĄlkodni a nemzet Ă©rdekĂ©ben, mĂĄr Lakitelek elĂ”tt, majd komoly kockĂĄzatot is vĂĄllalva, ott Lakiteleken, Ă©s azt követĂ”en is.”
Pozsgay Imre nyitotta meg beszédével a talålkozót. A Båcs-Kiskun megyei Tanåcs elnöke, dr. Gajdócsi Istvån is komolyan hozzåjårult a talålkozó legalizålåsåhoz, és azon személyesen is részt vett.
Ezt követĂ”en az esemĂ©nyek gyorsan pörögtek, Ă©s egy Ă©v mĂșlva, 1988 szeptemberĂ©ben megalakult az MDF. A megalakulĂĄs pillanatĂĄtĂłl 2004 Ă”szĂ©ig Ön több fontos tisztsĂ©get viselt az MDF-en belĂŒl, majd 2004 novemberĂ©ben kizĂĄrtĂĄk a pĂĄrtbĂłl. Hogy törtĂ©nhetett meg a szakĂ­tĂĄs, mik vezettek odĂĄig, hogy a pĂĄrt alapĂ­tĂłja elhagyta a pĂĄrtot?
MindenekelĂ”tt helyesbĂ­tenĂ©k a kĂ©rdĂ©s utolsĂł mondatĂĄn: Ă©n nem hagytam el a pĂĄrtot, engem tiltottak el az MDF-en belĂŒli pĂĄrtmunkĂĄtĂłl. Mi vezetett ide? MindenekelĂ”tt az a politikai irĂĄnyvĂĄltĂĄs, amit az MDF elnöke 2004 elejĂ©n a pĂĄrt egy elnöksĂ©gi ĂŒlĂ©sĂ©n elĂ©nk tĂĄrt. Ennek az volt a lĂ©nyege – ahogyan Ă” ezt egy mondattal kifejezte –, hogy politikai munkĂĄnk Ă©le a tovĂĄbbiakban a „rivĂĄlisunkra” irĂĄnyuljon, azaz „CĂ©lkeresztben a Fidesz!”. Ez sokunk szĂĄmĂĄra vĂĄllalhatatlan cĂ©l volt. A kĂ©pviselĂ”csoporton belĂŒl nem volt kisebbsĂ©gben az irĂĄnyvĂĄltĂĄst ellenzĂ”k tĂĄbora, de az OrszĂĄggyĂ»lĂ©sben egy HĂĄzszabĂĄlyt nyilvĂĄnvalĂłan sĂ©rtĂ” bĂ»vĂ©szmutatvĂĄny rĂ©vĂ©n – amikor is a frakciĂł kisebbsĂ©ge kizĂĄrta a többsĂ©g ĂĄltal tĂĄmogatott kĂ©pviselĂ”ket – velem egyĂŒtt több mĂĄs alapĂ­tĂł tag is a pĂĄrton kĂ­vĂŒli politikai mezĂ”re kerĂŒlt. Az MDF ezt követĂ”en lejtmenetben haladt a megsemmisĂŒlĂ©s felĂ© – a szĂĄmĂĄra utolsĂł vĂĄlasztĂĄson mĂĄr a posztkommunista rendszer tĂĄmogatĂłjĂĄval, a Szabad DemokratĂĄk SzövetsĂ©gĂ©vel kötött vĂĄlasztĂĄsi koalĂ­ciĂłt. A minket kizĂĄrĂłk egy rĂ©sze csak kĂ©sĂ”bb ismerte fel a „CĂ©lkeresztben a Fidesz!” politikĂĄt tĂĄmogatĂł tettĂ©nek a sĂșlyĂĄt, tovĂĄbbĂĄ a pĂĄrt alapĂ©rtĂ©keinek a felszĂĄmolĂĄsĂĄban jĂĄtszott szerepĂ©t - , Ă©s Ă”k is fokozatosan elszĂĄllingĂłztak a pĂĄrtbĂłl. TöbbĂŒk ma mĂĄr a mi oldalunkon politizĂĄl – de a nekĂŒnk okozott sebek miatt nem velĂŒnk.
2006-ban megalakĂ­totta a Nemzeti FĂłrumot, amelynek a mai napig az elnöke. A FIDESZ szövetsĂ©gesekĂ©nt, annak vĂĄlasztĂĄsi listĂĄjĂĄn a Nemzeti FĂłrum jelenleg is az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s aktĂ­v rĂ©sztvevĂ”je, több ciklus Ăłta Ön BĂĄcs-Kiskun megye egyik meghatĂĄrozĂł orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”je, Ă©s egyben az orszĂĄggyĂ»lĂ©s alelnöke.
A felsorolt tevĂ©kenysĂ©gek Ă©s tisztsĂ©gek szorosan kapcsolĂłdnak egymĂĄshoz, egyik a mĂĄsiknak a fĂŒggvĂ©nye. A Nemzeti FĂłrum EgyesĂŒlet biztosĂ­tott szervezeti keretet arra, hogy tagjai lehessĂŒnk a ma nyolc szervezetet tömörĂ­tĂ” Fidesz – Magyar PolgĂĄri SzövetsĂ©gnek. Ennek a szövetsĂ©gnek a keretĂ©n belĂŒl nyerhettĂŒnk el a vĂĄlasztĂĄsokon orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”i mandĂĄtumokat, megyei közgyĂ»lĂ©si helyeket, polgĂĄrmesteri Ă©s helyi kĂ©pviselĂ”i tisztsĂ©geket.
A Nemzeti FĂłrum EgyesĂŒlet tagsĂĄga Ă©s szakĂ©rtĂ”i folyamatos munkĂĄjuk rĂ©vĂ©n elismerĂ©st szereztek a vĂĄlasztĂłi közvĂ©lemĂ©nyben, Ă©s ennek köszönhetĂ”en is az orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsokon jelöltjeink a kormĂĄnypĂĄrti jelöltekhez viszonyĂ­tva is kitĂ»nĂ”en szerepeltek. Ez is szerepet jĂĄtszott abban, hogy a Magyar PolgĂĄri SzövetsĂ©g nyolc szervezetĂ©nek vezetĂ”i közĂŒl 2006 jĂșniusa Ăłta folyamatosan betölthetem az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s alelnöki tisztĂ©t.
Úgy lĂĄtszik, Lakitelekhez most mĂĄr örökre kötĂ”dik, hiszen 1991-ben lĂ©trehozta a Lakitelek AlapĂ­tvĂĄnyt Ă©s a NĂ©pfĂ”iskolĂĄt. Ma mĂĄr ott egy jĂłl mĂ»ködĂ” kulturĂĄlis centrum, könyvkiadĂł, nyomda Ă©s sorolhatnĂĄnk, hogy mĂ©g mi mĂ»ködik a szĂĄllodĂĄn Ă©s a termĂĄlfĂŒrdĂ”n kĂ­vĂŒl. Nem mellĂ©kes, hogy 2004-tĂ”la Mindszenty TĂĄrsasĂĄg elnöke napjainkig. KĂ©rem, pĂĄr szĂłban ismertesse a tĂĄrsasĂĄg munkĂĄjĂĄt. AzĂ©rt Ă©rdekelheti ez az olvasĂłinkat, mert VilĂĄgszövetsĂ©gĂŒnk tevĂ”legesen rĂ©szt vett a rĂ©tsĂĄgi Mindszenty–PĂĄlinkĂĄs-Pallavicini emlĂ©kmĂ» felĂĄllĂ­tĂĄsĂĄhoz kapcsolĂłdĂł munkĂĄkban.
Életem nagy Ă©lmĂ©nye, hogy 1991-ben HegyeshalomnĂĄl a nemzeti emigrĂĄciĂł kĂ©rĂ©sĂ©re Nagy AlajostĂłl vehettem ĂĄt a hazatĂ©rĂ” Mindszenty bĂ­boros urunk koporsĂłjĂĄt. Nagy Alajos 2009 jĂșniusa Ăłta mĂĄr testileg nincs köztĂŒnk, de lĂ©lekben igen. 1991-ben a hatĂĄrnĂĄl, bĂ­boros urunk koporsĂłjĂĄnĂĄl megfogadtuk, hogy amĂ­g tudjuk, szolgĂĄljuk a törtĂ©nelmi haza, a keresztĂ©ny MagyarorszĂĄg, az ÍgĂ©ret FöldjĂ©nek nemzeti ĂŒgyĂ©t Ă©s jövĂ”jĂ©t. Ennek Ă©rdekĂ©ben alapĂ­tottuk a Mindszenty TĂĄrsasĂĄgot 2004-ben. 2004 februĂĄrja Ăłta alapĂ­tĂł tagja Ă©s ĂŒgyvezetĂ”je vagyok a Mindszenty TĂĄrsasĂĄgnak. A TĂĄrsasĂĄg fĂ” cĂ©ljai: ĂĄpolni Mindszenty JĂłzsef bĂ­boros emlĂ©kĂ©t, megismertetni a közvĂ©lemĂ©nnyel a volt fĂ”pap törtĂ©nelmi Ă©letmĂ»vĂ©t; tĂĄmogatni Ă©s elĂ”segĂ­teni Mindszenty JĂłzsef teljes Ă©letĂștjĂĄnak feltĂĄrĂĄsĂĄt, kĂŒlönös tekintettel magyarorszĂĄgi helytĂĄllĂĄsĂĄra Ă©s az emigrĂĄciĂłban vĂ©gzett fĂ”pĂĄsztori tevĂ©kenysĂ©gĂ©re; megteremteni Ă©s fenntartani a mĂĄrtĂ­r fĂ”pap kultuszĂĄt a hazai Ă©s a nemzet- közi közvĂ©lemĂ©nyben, kiemelten hangsĂșlyozva erkölcsi nagysĂĄgĂĄt Ă©s szilĂĄrd pĂ©ldaadĂĄsĂĄt; szorgalmazni Ă©s elĂ”segĂ­teni Mindszenty bĂ­boros boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt. A Mindszenty TĂĄrsasĂĄg Ă©vente hĂĄrom alkalommal ĂŒlĂ©sezik a bĂ­boros- fĂ”pap Ă©letĂștjĂĄban jelentĂ”sĂ©ggel bĂ­rĂł telepĂŒlĂ©sek Ă©s helyszĂ­nek valamelyikĂ©n. Ezen alkalmakkor kerĂŒl sor a Mindszenty EmlĂ©kĂ©rem Ă©s oklevelek ĂĄtadĂĄsĂĄra. Mindszenty TĂĄrsasĂĄgunk a maga szerĂ©ny lehetĂ”sĂ©geivel jĂĄrul hozzĂĄ, hogy Ă©lĂ©nkĂ­tse BĂ­boros urunk emlĂ©kezetĂ©t, tanĂ­tĂĄsait. TalĂĄlkozĂłkkal, közössĂ©gi rendezvĂ©nyekkel, ösztöndĂ­jakkal, zarĂĄndoklattal, a fiatalok rĂ©szĂ©re vetĂ©lkedĂ”k- kel Ă©s Ă©letutak, közössĂ©gek elismerĂ©sĂ©vel, a Mindszenty EmlĂ©kĂ©remmel prĂłbĂĄljuk erĂ”sĂ­teni Isten szolgĂĄjĂĄnak tiszteletĂ©t.
Közelednek az EurĂłpai UniĂłs vĂĄlasztĂĄsok. MagyarorszĂĄg a V4-ekkel Ă©s OlaszorszĂĄggal vĂĄllvetve harcol a gondolkodĂł EurĂłpĂĄĂ©rt. AzĂ©rt mondom a gondolkodĂł szĂłt, a konzervatĂ­v helyett, mert a konzervatĂ­v szĂłnak ma az ellenzĂ©ki oldalon egy lekicsinylĂ”, „rögeszmĂ©s” jelentĂ©st akarnak adni. Ön szerint beszĂ©lhetĂŒnk-e egy Ășgynevezett. eurĂłpai modern konzervativizmusrĂłl?
A „konzervatĂ­v” eszmĂ©nek a magyar reformkorban valĂłban volt egy tĂĄrsadalmi Ă©s gazdasĂĄgi fejlĂ”dĂ©st fĂ©kezĂ” szerepe, mert ragaszkodott a hagyomĂĄnyos feudĂĄlis berendezkedĂ©shez, Ă©s ellenezte a polgĂĄrok egyenjogĂșsĂĄgĂĄt. Ez mĂĄr a kĂ©tszĂĄz Ă©vvel ezelĂ”tti rĂ©gmĂșlt törtĂ©nelme. A XX. szĂĄzadi MagyarorszĂĄgon a konzervatĂ­v politikusok – mint pĂ©ldĂĄul Bethlen IstvĂĄn – Ă©pp az Ăłvatos Ă©s  körĂŒltekintĂ” reformlĂ©pĂ©seik miatt elkerĂŒltĂ©k az akkor divatos politikai „izmusok” – mint a bolsevizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus, anarchizmus, politikai individualizmus – vonzerejĂ©t Ă©s zsĂĄkutcĂĄit. Akkoriban a „jĂĄrt utat jĂĄratlanĂ©rt el ne hagyj” elvĂ©t követĂ”, a hagyomĂĄnyos polgĂĄri politikai rendszer hagyomĂĄnyaihoz ragaszkodĂł konzervatĂ­v politikusok gyakran  megkaptĂĄk a „modern  eszmĂ©k irĂĄnt  Ă©rzĂ©ketlen”, „ásatag” jelzĂ”ket a kortĂĄrsaiktĂłl – holott Ă”k csak a mindent felforgatĂł, a mĂșltat vĂ©gkĂ©pp eltörölni akarĂł, ellentmondĂĄst nem tĂ»rĂ”, vilĂĄgmegvĂĄltĂĄst hirdetĂ” „izmusok”-tĂłl idegenkedtek. Nem vĂ©letlenĂŒl volt sikertelen szocialista törtĂ©nĂ©szeknek az az igyekezete, hogy „fasisztĂĄnak” vagy „nĂĄcinak” minĂ”sĂ­tsĂ©k a Horthy rendszert, mert az akkori magyar ĂĄllam mĂ»ködĂ©se semmilyen azonossĂĄgot nem mutatott a fasiszta, Ă©s a nemzeti szocialista berendezkedĂ©sĂ» ĂĄllamok mĂ»ködĂ©sĂ©vel. MagyarorszĂĄg – kirĂ­va a nemzetközi környezetĂ©bĂ”l - maradt a XIX szĂĄzad vĂ©gi polgĂĄri demokrĂĄcia gyakorlatĂĄnĂĄl – azaz konzervatĂ­v volt.
Az eurĂłpai modern konzervativizmus irĂĄnti rokonszenvĂŒnket tĂŒkrözi az is, hogy a Nemzeti FĂłrum fiataljai többsĂ©gĂŒkben az IKON – az „IfjĂș KonzervatĂ­vok a NemzetĂ©rt” elnevezĂ©sĂ» ifjĂșsĂĄgi szervezet tagjai.
Az UniĂł alapĂ­tĂłatyĂĄi, Konrad Adenauer, Robert Schuman, Winston Churchill, Alcide De Gasperi, Jean Monnet a bĂ©ke Ă©s a jĂłlĂ©t szolgĂĄlatĂĄba kĂ­vĂĄnta ĂĄllĂ­tani az UniĂłt. Jelenleg egy senki ĂĄltal meg nem vĂĄlasztott bĂŒrokrĂĄcia irĂĄnyĂ­t, diktatĂłrikus eszközökkel igyekszik minden elkĂ©pzelĂ©sĂ©t keresztĂŒlhajszolni EurĂłpĂĄn. Mikorra vĂĄrhatĂł, hogy EurĂłpa nĂ©pei egyöntetĂ»en felĂ©brednek ebbĂ”l a liberĂĄlis mĂĄkonybĂłl, Ă©s mekkora ĂĄrat kell fizetniĂŒk Ă©rte. Milyen eredmĂ©nyek vĂĄrhatĂłk mĂĄjus vĂ©gĂ©n EurĂłpĂĄban Ă©s MagyarorszĂĄgon?
VĂĄltozĂĄst vĂĄrunk, vĂĄrjuk a nemzetĂĄllamok tovĂĄbbĂ©lĂ©sĂ©t helyeslĂ” pĂĄrtok megerĂ”södĂ©sĂ©t az „EurĂłpai EgyesĂŒlt Államok” cĂ©ljĂĄt megvalĂłsĂ­tani szĂĄndĂ©kozĂł politikai erĂ”k rovĂĄsĂĄra. Ugyanakkor csak elmozdulĂĄs vĂĄrhatĂł a szemben ĂĄllĂł erĂ”k között, mert az eddigi nĂ©met Ă©s svĂ©d vĂĄlasztĂĄsok ismeretĂ©ben az erĂ”viszonyok nagyobb elbillenĂ©sĂ©re csak kisebb esĂ©llyel szĂĄmĂ­thatunk. Sajnos, a liberĂĄlis mĂ©dia hatĂĄsĂĄra nagyon sok vĂĄlasztĂłpolgĂĄrban az a hit alakult ki, hogy a nemzeti intĂ©zmĂ©nyekhez valĂł ragaszkodĂĄs az egyfajta szĂ©lsĂ”sĂ©ges nacionalizmus, Ă©s emiatt fĂ©lnek a nemzetĂĄllamok fenn- maradĂĄsĂĄt szorgalmazĂł pĂĄrtok tĂĄmogatĂĄsĂĄtĂłl. A tavalyi orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsok utĂĄn szinte mindegyik ellenzĂ©ki pĂĄrt azt harsogta, hogy csak azĂ©rt vesztett, mert a kormĂĄnypĂĄrtok egy nekik kedvezĂ” vĂĄlasztĂĄsi rendszert iktattak törvĂ©nybe. Több politikus mĂ©g azt is kinyilvĂĄnĂ­totta, hogy a lakossĂĄg többsĂ©ge valĂłjĂĄban az ellenzĂ©ki erĂ”ket tĂĄmogatja. Nos, most mĂĄjusban egy olyan vĂĄlasztĂĄsi rendszer szerint szavazunk, amit az EurĂłpai UniĂł valamennyi orszĂĄgĂĄban elfogadnak Ă©s demokratikusnak tartanak. KözvĂ©lemĂ©ny-kutatĂĄsok szerint Ă©rdemben azonos arĂĄnyban kaphat a Fidesz- Magyar PolgĂĄri SzövetsĂ©g mandĂĄtumokat az EurĂłpai UniĂł ParlamentjĂ©be bejutĂł magyarorszĂĄgi kĂ©pviselĂ”k között, mint amilyen arĂĄnyban kĂ©pviselĂ”i helyekhez jutott  tavaly az orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsokon. Az uniĂłs vĂĄlasztĂĄsok eredmĂ©nye EurĂłpa jövĂ”jĂ©re is kihat, de nĂĄlunk MagyarorszĂĄgon a mĂșltat is jĂłtĂ©konyan megvilĂĄgĂ­tja, Ă©s egyĂ©rtelmĂ»en megcĂĄfol- hatja a vĂĄlasztĂĄsi rendszerĂŒnk helyessĂ©gĂ©t Ă©s igazsĂĄgossĂĄgĂĄt kĂ©tsĂ©gbe vonĂł Ă©s tagadĂł ellenzĂ©ki ĂĄllĂ­tĂĄsokat.
A hazai ellenzĂ©krĂ”l a karĂĄcsony körĂŒli meg- nyilvĂĄnulĂĄsaibĂłl szemmel lĂĄthatĂłan Ă©s fĂŒllel hallhatĂłan megĂĄllapĂ­thatĂł, hogy tĂĄvol ĂĄll tĂ”lĂŒk a Marcus Aurelius, Montesquieu ĂĄltal hirdetett tiszta liberalizmus. Amit mondtak Ă©s tettek, az inkĂĄbb a tömĂ©ny anarchizmus tipikus megnyilvĂĄnulĂĄsa. A TV-szĂ©khĂĄzban cirkuszi flash -mob-ot rendezĂ” MSZP – plusz csatolt rĂ©szeik – kĂ©pviselĂ”inek tevĂ©kenysĂ©ge mennyiben jogszerĂ». ÖsszeegyeztethetĂ”-e az orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”i etikĂĄval, munkĂĄval?
Az AlaptörvĂ©ny egyĂ©rtelmĂ»en meghatĂĄrozza az orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”k jogĂĄllĂĄsĂĄt. TĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsi joguk semmikĂ©ppen nem Ă­rhatja felĂŒl az ĂĄltaluk meglĂĄtogatott intĂ©zmĂ©ny mĂ»ködĂ©si rendjĂ©t, napi munkĂĄjĂĄt, vezetĂ”i Ă©s beosztott hierarchiĂĄjĂĄt. Az ellenzĂ©k olyan kĂ©pviselĂ”i elĂ”jogok birtoklĂĄsĂĄt vĂ©lelmezi lĂ©tezĂ” jognak – pĂ©ldĂĄul bĂĄrmikori bejutĂĄst Ă©s szabad mozgĂĄst bĂĄrmely intĂ©zmĂ©nybe vagy gyĂĄrba (lĂĄsd: TV szĂ©khĂĄz, esztergomi Suzuki MĂ»vek) – amely jogokkal a vilĂĄgon egyetlen orszĂĄg kĂ©pviselĂ”- it sem ruhĂĄztak fel. TermĂ©szetesen nem arrĂłl van szĂł, hogy az AlaptörvĂ©nyben lefektetett orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”i jogosĂ­tvĂĄnyok „valĂłdi tartalmĂĄra” nyolc Ă©v elteltĂ©vel hirtelen rĂĄdöbbennek az ellenzĂ©ki kĂ©pviselĂ”k, Ă©s Ă©lni kĂ­vĂĄnnak vĂ©lt jogaikkal – hanem valĂłszĂ­nĂ»leg Ă”k is tudjĂĄk, hogy irreĂĄlis az igĂ©nyĂŒk. Nem lehet pĂ©ldĂĄul arra berendezkedni a televĂ­ziĂłs csatornĂĄk stĂșdiĂłiban, hogy a 199 orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” bĂĄrmelyike, bĂĄrmikor Ă©s bĂĄr- mennyiszer megjelenhet a stĂșdiĂłban, meg- szakĂ­thatja az adĂĄst, Ă©s kiĂĄltvĂĄnyt, követelĂ©st, vagy programot olvasson fel. Annyira nem lehetnek ostobĂĄk, hogy ne lĂĄssĂĄk követelĂ©seik Ă©letszerĂ»tlen, lehetetlen voltĂĄt. Csak egy cĂ©ljuk lehetett, jelesĂŒl a tĂĄrsadalmi konfliktus- helyzetek kierĂ”szakolĂĄsa Ă©s a zavarkeltĂ©s.
Mit tesz jelenleg a Nemzeti FĂłrum, Ă©s mit tegyĂŒnk mi, az EurĂłpĂĄt Ă©s MagyarorszĂĄgot fĂ©ltĂ” magyarok, hogy ne gyĂ”zedelmeskedjen az ellenzĂ©k, mint irĂĄnyelv. megmaradjon ez a modern konzervativizmus, amelynek kapcsĂĄn folytatĂłdhat az orszĂĄg gazdasĂĄgi fejlĂ”dĂ©se, Ă©s tovĂĄbb erĂ”södhet az ĂĄllampolgĂĄrok biztonsĂĄgĂ©rzete?
A mai kormĂĄnyoldal egyik ereje a politikai egysĂ©g, a közös munka lĂ©te Ă©s a szĂ©ttagoltsĂĄg elkerĂŒlĂ©se. Ezt a helyzetet kell megĂ”rizni a mi politikai tĂ©rfelĂŒnkön – Ă©s ebben az esetben jĂł esĂ©llyel folytatĂłdhat a mai kormĂĄnyzĂĄs. Nem vĂ©letlenĂŒl prĂłbĂĄlnak az ellenzĂ©ki pĂĄrtok is összehozni egyfajta politikai közössĂ©get, de ennek a tartĂłssĂĄgĂĄra a sok aprĂł pĂĄrt miatt kicsi az esĂ©ly. Ugyanakkor a szĂ©les lakossĂĄgi szavazĂłbĂĄzis egyik feltĂ©tele a sokszĂ­nĂ»sĂ©g, a több szakmai Ă©s politikai mĂ»hely, a több lĂĄbon ĂĄllĂł politika. JĂłl mĂ»ködĂ” demokratikus ĂĄttĂ©tek rĂ©vĂ©n megoldhatĂł a felsĂ” vezetĂ©s politikai egysĂ©gĂ©nek, Ă©s a vĂĄlasztĂłk sokszĂ­nĂ»sĂ©gĂ©nek az összeegyeztetĂ©se. Az egysĂ©get szolgĂĄlĂł sokszĂ­nĂ»sĂ©g Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©sĂ©nek egyik eleme volt az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s tavaszi ĂŒlĂ©sszakĂĄnak elsĂ” munkanapjĂĄn, hogy kilenc fĂ”vel megalakult a Nemzeti FĂłrumos kĂ©pviselĂ”k parlamenti munkacsoportja.
Tisztelt Elnök Úr! KöszönjĂŒk a lehetĂ”sĂ©get, hogy olvasĂłink közelebbrĂ”l is megismerhetik Önt, valamint a Nemzeti FĂłrum tevĂ©kenysĂ©gĂ©t. TovĂĄbbi munkĂĄjĂĄhoz jĂł egĂ©szsĂ©get kĂ­vĂĄnunk!
Köszönöm az elismerĂ©sĂŒket Ă©s a jĂłkĂ­vĂĄnsĂĄgukat!
Az interjĂșt SzentivĂĄnyi György kĂ©szĂ­tette
(Megjelent a LÁMPÁS – Az 1956-os Magyar SzabadsĂĄgharcosok VilĂĄgszövetsĂ©ge lapja mĂĄjusi szĂĄmĂĄban)

Az 1979-ben Lakiteleken Ön ĂĄltal megrendezĂ©sre kerĂŒlt irodalmi rendezvĂ©ny ma mĂĄr elvitathatatlanul a rendszervĂĄltĂĄs kezdeti pillanatĂĄt jelentette. Amikor belefogott a szervezĂ©sĂ©be, gondolt-e arra, hogy Lakitelek a XX. szĂĄzad Pilvax kĂĄvĂ©hĂĄza lehet, ahol elhangozhatnak a nemzetĂ©rt aggĂłdĂł, sorsĂĄt fĂ©ltĂ” gondolatok, akĂĄr 1956-ra utalĂĄssal, „áthallĂĄssal”, milyen gĂĄncsoskodĂĄsra kĂ©szĂŒlt fel az akkori uralkodĂł rendszer rĂ©szĂ©rĂ”l?

A politikai tilalom Ă©s tĂ»rĂ©s hatĂĄrĂĄn 1979 mĂĄjusĂĄban „KorszerĂ» nemzeti önismeret” cĂ­mmel IllyĂ©s Gyula Ă©s CsoĂłri SĂĄndor segĂ­tsĂ©gĂ©vel szerveztĂŒk meg Lakiteleken a fiatal Ă­rĂłk kĂ©t- napos tanĂĄcskozĂĄsĂĄt. Ezt követĂ”en neveztek bennĂŒnket, akkori fiatal Ă­rĂłkat Tollas TiborĂ©k „bĂșvĂłpatak nemzedĂ©knek”. CsoĂłri SĂĄndor arca hamu nĂ©lkĂŒli parĂĄzs, IllyĂ©s GyulĂĄĂ© a bĂ­boralkony derĂ»je, Ördögh Szilveszter arcĂĄn finom bronz rĂ©teg rejtette a belsĂ” tusakodĂĄst Ă©s a bĂĄtorsĂĄgot egyarĂĄnt. NĂ©lkĂŒlĂŒk nem lett volna talĂĄlkozĂłja Lakiteleken a fiatal Ă­rĂłknak.

Ezt a talĂĄlkozĂłt a KISZ Könyv- Ă©s IfjĂșsĂĄg rendezvĂ©nysorozat keretĂ©ben mĂĄr 1977 mĂĄsodik felĂ©ben elterveztĂŒk. Az 1978 mĂĄjusĂĄra rĂ©szben elĂ”kĂ©szĂ­tett talĂĄlkozĂł elmaradt, de a kudarc nem csak bennĂŒnket edzett, a KISZ BĂĄcs-Kiskun Megyei BizottsĂĄga rĂ©szĂ©rĂ”l KomĂĄromi AttilĂĄĂ©k, a minisztĂ©riumban BĂ­rĂł ZoltĂĄnĂ©k, az ÍrĂłszövetsĂ©gben pedig FĂĄbiĂĄn ZoltĂĄnĂ©k tĂĄmogatĂĄsa is erĂ”s maradt.

MindenekelĂ”tt CsoĂłri SĂĄndornak köszönhetĂ” ez a talĂĄlkozĂł is. Annak a CsoĂłri SĂĄndornak, aki nem csak stĂ­lus Ă©s nemzeti elkötelezettsĂ©g, de erkölcs Ă©s politika dolgĂĄban nekem is szellemi irĂĄnytĂ» volt, a mutatĂłt pedig semmifĂ©le mĂĄgneses erĂ”tĂ©r megzavarni nem volt kĂ©pes. Az idĂ” tĂĄjt is többször talĂĄlkoztunk. CsoĂłrinak mindig volt ideje, tĂŒrelme, hogy meghallgasson, bizalmĂĄval megajĂĄndĂ©kozzon, pedig Ă©letĂ©t, egĂ©szsĂ©gĂ©t a kĂ©pviselt drĂĄmai ĂŒgyek erĂ”sen prĂłbĂĄra tettĂ©k, fenyegetĂ”en alattomos tĂĄmadĂĄsok zaklattĂĄk. A talĂĄlkozĂłt megelĂ”zĂ” tĂ©len a Keleti KĂĄroly utcĂĄtĂłl a kĂŒlvĂĄrosig villamoson, metrĂłn Ă©s autĂłbuszon beszĂ©lhettĂŒk vĂ©gig az utat, Ă©s aztĂĄn hajnalig vĂĄrakoztam a Nyugati pĂĄlyaudvaron a kecskemĂ©ti szemĂ©ly- vonatra, de azzal a jĂłkedvĂ» nyugalommal, hogy IllyĂ©s Ășjra igent mondott, eljön hozzĂĄnk Lakitelekre. CsoĂłri SĂĄndor közvetĂ­tett, Ă” adott hitelt meghĂ­vĂĄsunknak.

Hadd idĂ©zzek itt fel egy jelenetet a „RozsdĂĄs kĂ©sek ellenĂ©ben” cĂ­mĂ» kötetembĂ”l.

„1979 ĂĄprilisĂĄban az ÍrĂłszövetsĂ©g elnökĂ©nek, Dobozy ImrĂ©nek szobĂĄjĂĄban ĂŒltĂŒnk. Jegyzeteim szerint Dobozy ImrĂ©n kĂ­vĂŒl ott volt FĂĄbiĂĄn ZoltĂĄn Garamvölgyi KĂĄrolynĂ©, CsĂĄk Gyula, AgĂĄrdi PĂ©ter, SvĂ©d PĂĄl Ă©s Ördögh Szilveszter. Ördögh Szilveszter a Fiatal ÍrĂłk JĂłzsef Attila KörĂ©nek vezetĂ”je rĂ©szletes  beszĂĄmolĂłt kĂ©szĂ­tett a talĂĄlkozĂł elĂ”kĂ©szĂŒleteirĂ”l, de mĂĄr a monolĂłg kezdetĂ©n Dobozy Imre megakasztotta:

-           Mi is lesz a tĂ©mĂĄja? Önismeret?

-           Igen, a nemzeti önismeret – erĂ”sĂ­tette föl a cĂ­met Ördögh Szilveszter.

-            Nemzeti önismeret? Fog ez menni? Nem inkĂĄbb szocialista önismeret? – nĂ©zett Dobozy AgĂĄrdi PĂ©terĂ©kre.

SĂșlyos csönd volt. Ma sem tudom honnan vettem a bĂĄtorsĂĄgot, talĂĄn a jĂł Isten sĂșgott, mert megszĂłlaltam.

- De IllyĂ©s Gyula ezt a cĂ­met javasolta. BeszĂ©l- jĂŒnk a nemzeti önismeretrĂ”l, a nemzettudatrĂłl. A korszerĂ» nemzeti önismeretrĂ”l.

A csönd mĂ©g sĂșlyosabb lett. Dobozy csodĂĄlkozva felĂ©m fordult, szinte kiesett az elnöki pozĂ­ciĂłbĂłl. Megint Ă­rĂł volt, a csodĂĄlkozĂĄsa rĂĄdöbbenĂ©s.

-           A Gyula ezt mondta?

-           Igen, Illyés Gyula ragaszkodik ehhez a címhez. Vita a korszerû nemzeti önismeretrÔl. ErrÔl akar beszélni.

Újra csönd volt. MĂ©g sĂșlyosabb. Mintha ez a csönd a tovĂĄbbi rĂ©szleteket szĂ©tnyomta volna. AztĂĄn Dobozy hĂ­rtelen mĂĄsra terelte a szĂłt, kĂ©rdezte, hogy milyen segĂ­tsĂ©gre van mĂ©g szĂŒksĂ©g, kiket hĂ­vtunk meg. A talĂĄlkozĂł tĂ©mĂĄjĂĄt ekkor mĂĄr senki nem hozta elĂ”. Ördögh Szilveszterre pillantottam, arca meg sem rezdĂŒlt. EgyedĂŒl Ă” sejtette vagy tudta, hogy nem mondok igazat a talĂĄlkozĂł cĂ­mĂ©rĂ”l, IllyĂ©ssel nem beszĂ©ltem.

Napokig tartottam attól, hogy kitudódik az igazsåg. Volt olyan éjszaka, amikor kocsizajra riadtam, és azt hittem, hogy rendÔrök jönnek értem. KésÔbb Illyésnek mindezt elmondtam, aki csak derûsen mosolygott.

Ördögh Szilveszterre mĂĄig tisztelettel gondolok. Nem csak azĂ©rt, mert nem prĂłbĂĄlt meg leleplezni, nem kötekedett, de hozzĂĄĂĄllĂĄsa, munkĂĄja nĂ©lkĂŒl nem lett volna talĂĄlkozĂłja a fiatal Ă­rĂłknak Lakiteleken. És mĂ©g hĂĄny embert, Ă­rĂłt, jĂł barĂĄtot, szemĂ©lyes kockĂĄzatot vĂĄllalĂł hivatalnokot kellene emlĂ­tenem. A lakiteleki szĂ­npadosokat, Gyöngyösi Gyurit, a MĂ»velĂ”dĂ©si HĂĄz igazgatĂłjĂĄt, a kecskemĂ©ti ForrĂĄs SzerkesztĂ”sĂ©gĂ©t, a Megyei KISZ BizottsĂĄg munkatĂĄrsait. Sokan azzal tĂĄmogattak bennĂŒnket, hogy nem tĂĄmadtak. Azzal segĂ­tettek, hogy nem ĂĄrtottak.”

A mĂĄsodik lakiteleki talĂĄlkozĂłt 1987. szeptemberĂ©ben a sajĂĄt kertjĂ©ben felĂĄllĂ­tott sĂĄtorban tartottĂĄk meg, ahol mĂĄr megfogalmazĂłdott az MDF megalakĂ­tĂĄsĂĄnak gondolata is. Tudtommal a talĂĄlkozĂłn megjelent az akkori ĂĄllampĂĄrt több prominens tagja, politikusa. Hogyan sikerĂŒlt Ă”ket megkeresni, Ă©s felkĂ©rni a rĂ©szvĂ©telre?

Politikai vĂ©dernyĂ” nĂ©lkĂŒl az akkori idĂ”kben nem is vĂĄllalkozhattunk volna egy orszĂĄgos esemĂ©ny megrendezĂ©sĂ©re. A vĂĄltozĂĄs irĂĄnti igĂ©ny szele mĂĄr benn volt a politikai lĂ©gkörben, Ă©s talĂĄn ez is segĂ­tett abban, hogy megnyertĂŒk mind BĂĄcs- Kiskun megye vezetĂ”inek, mind a hatalom csĂșcsĂĄn ĂĄllĂł testĂŒlet – az MSZMP Politikai BizottsĂĄga - egy tagjĂĄnak, Pozsgay ImrĂ©nek a tĂĄmogatĂĄsĂĄt.

Pozsgay Imre mintegy fĂ©l Ă©vszĂĄzada a rendszerrel is vĂ­vott folytonos kĂŒzdelemben vĂĄlt nemzedĂ©ke Ă©s a magyar közĂ©let kiemelkedĂ” politikusĂĄvĂĄ. A kĂŒzdĂ”tĂĄrsat, az MDF alapĂ­tĂł elnökĂ©t, BĂ­rĂł ZoltĂĄnt idĂ©zem: „Így jött közĂ©nk, nem politikai szervezeti keret- be, hanem egy sokkal tĂĄgasabb eszmei, erkölcsi Ă©s politikai szövetsĂ©g Ă©rtelmĂ©ben, vĂ©gsĂ” soron egyĂŒtt munkĂĄlkodni a nemzet Ă©rdekĂ©ben, mĂĄr Lakitelek elĂ”tt, majd komoly kockĂĄzatot is vĂĄllalva, ott Lakiteleken, Ă©s azt követĂ”en is.”

Pozsgay Imre nyitotta meg beszédével a talålkozót. A Båcs-Kiskun megyei Tanåcs elnöke, dr. Gajdócsi Istvån is komolyan hozzåjårult a talålkozó legalizålåsåhoz, és azon személyesen is részt vett.

Ezt követĂ”en az esemĂ©nyek gyorsan pörögtek, Ă©s egy Ă©v mĂșlva, 1988 szeptemberĂ©ben megalakult az MDF. A megalakulĂĄs pillanatĂĄtĂłl 2004 Ă”szĂ©ig Ön több fontos tisztsĂ©get viselt az MDF-en belĂŒl, majd 2004 novemberĂ©ben kizĂĄrtĂĄk a pĂĄrtbĂłl. Hogy törtĂ©nhetett meg a szakĂ­tĂĄs, mik vezettek odĂĄig, hogy a pĂĄrt alapĂ­tĂłja elhagyta a pĂĄrtot?

MindenekelĂ”tt helyesbĂ­tenĂ©k a kĂ©rdĂ©s utolsĂł mondatĂĄn: Ă©n nem hagytam el a pĂĄrtot, engem tiltottak el az MDF-en belĂŒli pĂĄrtmunkĂĄtĂłl. Mi vezetett ide? MindenekelĂ”tt az a politikai irĂĄnyvĂĄltĂĄs, amit az MDF elnöke 2004 elejĂ©n a pĂĄrt egy elnöksĂ©gi ĂŒlĂ©sĂ©n elĂ©nk tĂĄrt. Ennek az volt a lĂ©nyege – ahogyan Ă” ezt egy mondattal kifejezte –, hogy politikai munkĂĄnk Ă©le a tovĂĄbbiakban a „rivĂĄlisunkra” irĂĄnyuljon, azaz „CĂ©lkeresztben a Fidesz!”. Ez sokunk szĂĄmĂĄra vĂĄllalhatatlan cĂ©l volt. A kĂ©pviselĂ”csoporton belĂŒl nem volt kisebbsĂ©gben az irĂĄnyvĂĄltĂĄst ellenzĂ”k tĂĄbora, de az OrszĂĄggyĂ»lĂ©sben egy HĂĄzszabĂĄlyt nyilvĂĄnvalĂłan sĂ©rtĂ” bĂ»vĂ©szmutatvĂĄny rĂ©vĂ©n – amikor is a frakciĂł kisebbsĂ©ge kizĂĄrta a többsĂ©g ĂĄltal tĂĄmogatott kĂ©pviselĂ”ket – velem egyĂŒtt több mĂĄs alapĂ­tĂł tag is a pĂĄrton kĂ­vĂŒli politikai mezĂ”re kerĂŒlt. Az MDF ezt követĂ”en lejtmenetben haladt a megsemmisĂŒlĂ©s felĂ© – a szĂĄmĂĄra utolsĂł vĂĄlasztĂĄson mĂĄr a posztkommunista rendszer tĂĄmogatĂłjĂĄval, a Szabad DemokratĂĄk SzövetsĂ©gĂ©vel kötött vĂĄlasztĂĄsi koalĂ­ciĂłt. A minket kizĂĄrĂłk egy rĂ©sze csak kĂ©sĂ”bb ismerte fel a „CĂ©lkeresztben a Fidesz!” politikĂĄt tĂĄmogatĂł tettĂ©nek a sĂșlyĂĄt, tovĂĄbbĂĄ a pĂĄrt alapĂ©rtĂ©keinek a felszĂĄmolĂĄsĂĄban jĂĄtszott szerepĂ©t - , Ă©s Ă”k is fokozatosan elszĂĄllingĂłztak a pĂĄrtbĂłl. TöbbĂŒk ma mĂĄr a mi oldalunkon politizĂĄl – de a nekĂŒnk okozott sebek miatt nem velĂŒnk.

2006-ban megalakĂ­totta a Nemzeti FĂłrumot, amelynek a mai napig az elnöke. A FIDESZ szövetsĂ©gesekĂ©nt, annak vĂĄlasztĂĄsi listĂĄjĂĄn a Nemzeti FĂłrum jelenleg is az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s aktĂ­v rĂ©sztvevĂ”je, több ciklus Ăłta Ön BĂĄcs-Kiskun megye egyik meghatĂĄrozĂł orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”je, Ă©s egyben az orszĂĄggyĂ»lĂ©s alelnöke.

A felsorolt tevĂ©kenysĂ©gek Ă©s tisztsĂ©gek szorosan kapcsolĂłdnak egymĂĄshoz, egyik a mĂĄsiknak a fĂŒggvĂ©nye. A Nemzeti FĂłrum EgyesĂŒlet biztosĂ­tott szervezeti keretet arra, hogy tagjai lehessĂŒnk a ma nyolc szervezetet tömörĂ­tĂ” Fidesz – Magyar PolgĂĄri SzövetsĂ©gnek. Ennek a szövetsĂ©gnek a keretĂ©n belĂŒl nyerhettĂŒnk el a vĂĄlasztĂĄsokon orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”i mandĂĄtumokat, megyei közgyĂ»lĂ©si helyeket, polgĂĄrmesteri Ă©s helyi kĂ©pviselĂ”i tisztsĂ©geket.

A Nemzeti FĂłrum EgyesĂŒlet tagsĂĄga Ă©s szakĂ©rtĂ”i folyamatos munkĂĄjuk rĂ©vĂ©n elismerĂ©st szereztek a vĂĄlasztĂłi közvĂ©lemĂ©nyben, Ă©s ennek köszönhetĂ”en is az orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsokon jelöltjeink a kormĂĄnypĂĄrti jelöltekhez viszonyĂ­tva is kitĂ»nĂ”en szerepeltek. Ez is szerepet jĂĄtszott abban, hogy a Magyar PolgĂĄri SzövetsĂ©g nyolc szervezetĂ©nek vezetĂ”i közĂŒl 2006 jĂșniusa Ăłta folyamatosan betölthetem az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s alelnöki tisztĂ©t.

Úgy lĂĄtszik, Lakitelekhez most mĂĄr örökre kötĂ”dik, hiszen 1991-ben lĂ©trehozta a Lakitelek AlapĂ­tvĂĄnyt Ă©s a NĂ©pfĂ”iskolĂĄt. Ma mĂĄr ott egy jĂłl mĂ»ködĂ” kulturĂĄlis centrum, könyvkiadĂł, nyomda Ă©s sorolhatnĂĄnk, hogy mĂ©g mi mĂ»ködik a szĂĄllodĂĄn Ă©s a termĂĄlfĂŒrdĂ”n kĂ­vĂŒl. Nem mellĂ©kes, hogy 2004-tĂ”la Mindszenty TĂĄrsasĂĄg elnöke napjainkig. KĂ©rem, pĂĄr szĂłban ismertesse a tĂĄrsasĂĄg munkĂĄjĂĄt. AzĂ©rt Ă©rdekelheti ez az olvasĂłinkat, mert VilĂĄgszövetsĂ©gĂŒnk tevĂ”legesen rĂ©szt vett a rĂ©tsĂĄgi Mindszenty–PĂĄlinkĂĄs-Pallavicini emlĂ©kmĂ» felĂĄllĂ­tĂĄsĂĄhoz kapcsolĂłdĂł munkĂĄkban.

Életem nagy Ă©lmĂ©nye, hogy 1991-ben HegyeshalomnĂĄl a nemzeti emigrĂĄciĂł kĂ©rĂ©sĂ©re Nagy AlajostĂłl vehettem ĂĄt a hazatĂ©rĂ” Mindszenty bĂ­boros urunk koporsĂłjĂĄt. Nagy Alajos 2009 jĂșniusa Ăłta mĂĄr testileg nincs köztĂŒnk, de lĂ©lekben igen. 1991-ben a hatĂĄrnĂĄl, bĂ­boros urunk koporsĂłjĂĄnĂĄl megfogadtuk, hogy amĂ­g tudjuk, szolgĂĄljuk a törtĂ©nelmi haza, a keresztĂ©ny MagyarorszĂĄg, az ÍgĂ©ret FöldjĂ©nek nemzeti ĂŒgyĂ©t Ă©s jövĂ”jĂ©t. Ennek Ă©rdekĂ©ben alapĂ­tottuk a Mindszenty TĂĄrsasĂĄgot 2004-ben. 2004 februĂĄrja Ăłta alapĂ­tĂł tagja Ă©s ĂŒgyvezetĂ”je vagyok a Mindszenty TĂĄrsasĂĄgnak. A TĂĄrsasĂĄg fĂ” cĂ©ljai: ĂĄpolni Mindszenty JĂłzsef bĂ­boros emlĂ©kĂ©t, megismertetni a közvĂ©lemĂ©nnyel a volt fĂ”pap törtĂ©nelmi Ă©letmĂ»vĂ©t; tĂĄmogatni Ă©s elĂ”segĂ­teni Mindszenty JĂłzsef teljes Ă©letĂștjĂĄnak feltĂĄrĂĄsĂĄt, kĂŒlönös tekintettel magyarorszĂĄgi helytĂĄllĂĄsĂĄra Ă©s az emigrĂĄciĂłban vĂ©gzett fĂ”pĂĄsztori tevĂ©kenysĂ©gĂ©re; megteremteni Ă©s fenntartani a mĂĄrtĂ­r fĂ”pap kultuszĂĄt a hazai Ă©s a nemzet- közi közvĂ©lemĂ©nyben, kiemelten hangsĂșlyozva erkölcsi nagysĂĄgĂĄt Ă©s szilĂĄrd pĂ©ldaadĂĄsĂĄt; szorgalmazni Ă©s elĂ”segĂ­teni Mindszenty bĂ­boros boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt. A Mindszenty TĂĄrsasĂĄg Ă©vente hĂĄrom alkalommal ĂŒlĂ©sezik a bĂ­boros- fĂ”pap Ă©letĂștjĂĄban jelentĂ”sĂ©ggel bĂ­rĂł telepĂŒlĂ©sek Ă©s helyszĂ­nek valamelyikĂ©n. Ezen alkalmakkor kerĂŒl sor a Mindszenty EmlĂ©kĂ©rem Ă©s oklevelek ĂĄtadĂĄsĂĄra. Mindszenty TĂĄrsasĂĄgunk a maga szerĂ©ny lehetĂ”sĂ©geivel jĂĄrul hozzĂĄ, hogy Ă©lĂ©nkĂ­tse BĂ­boros urunk emlĂ©kezetĂ©t, tanĂ­tĂĄsait. TalĂĄlkozĂłkkal, közössĂ©gi rendezvĂ©nyekkel, ösztöndĂ­jakkal, zarĂĄndoklattal, a fiatalok rĂ©szĂ©re vetĂ©lkedĂ”k- kel Ă©s Ă©letutak, közössĂ©gek elismerĂ©sĂ©vel, a Mindszenty EmlĂ©kĂ©remmel prĂłbĂĄljuk erĂ”sĂ­teni Isten szolgĂĄjĂĄnak tiszteletĂ©t.

Közelednek az EurĂłpai UniĂłs vĂĄlasztĂĄsok. MagyarorszĂĄg a V4-ekkel Ă©s OlaszorszĂĄggal vĂĄllvetve harcol a gondolkodĂł EurĂłpĂĄĂ©rt. AzĂ©rt mondom a gondolkodĂł szĂłt, a konzervatĂ­v helyett, mert a konzervatĂ­v szĂłnak ma az ellenzĂ©ki oldalon egy lekicsinylĂ”, „rögeszmĂ©s” jelentĂ©st akarnak adni. Ön szerint beszĂ©lhetĂŒnk-e egy Ășgynevezett. eurĂłpai modern konzervativizmusrĂłl?

A „konzervatĂ­v” eszmĂ©nek a magyar reformkorban valĂłban volt egy tĂĄrsadalmi Ă©s gazdasĂĄgi fejlĂ”dĂ©st fĂ©kezĂ” szerepe, mert ragaszkodott a hagyomĂĄnyos feudĂĄlis berendezkedĂ©shez, Ă©s ellenezte a polgĂĄrok egyenjogĂșsĂĄgĂĄt. Ez mĂĄr a kĂ©tszĂĄz Ă©vvel ezelĂ”tti rĂ©gmĂșlt törtĂ©nelme. A XX. szĂĄzadi MagyarorszĂĄgon a konzervatĂ­v politikusok – mint pĂ©ldĂĄul Bethlen IstvĂĄn – Ă©pp az Ăłvatos Ă©s  körĂŒltekintĂ” reformlĂ©pĂ©seik miatt elkerĂŒltĂ©k az akkor divatos politikai „izmusok” – mint a bolsevizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus, anarchizmus, politikai individualizmus – vonzerejĂ©t Ă©s zsĂĄkutcĂĄit. Akkoriban a „jĂĄrt utat jĂĄratlanĂ©rt el ne hagyj” elvĂ©t követĂ”, a hagyomĂĄnyos polgĂĄri politikai rendszer hagyomĂĄnyaihoz ragaszkodĂł konzervatĂ­v politikusok gyakran  megkaptĂĄk a „modern  eszmĂ©k irĂĄnt  Ă©rzĂ©ketlen”, „ásatag” jelzĂ”ket a kortĂĄrsaiktĂłl – holott Ă”k csak a mindent felforgatĂł, a mĂșltat vĂ©gkĂ©pp eltörölni akarĂł, ellentmondĂĄst nem tĂ»rĂ”, vilĂĄgmegvĂĄltĂĄst hirdetĂ” „izmusok”-tĂłl idegenkedtek. Nem vĂ©letlenĂŒl volt sikertelen szocialista törtĂ©nĂ©szeknek az az igyekezete, hogy „fasisztĂĄnak” vagy „nĂĄcinak” minĂ”sĂ­tsĂ©k a Horthy rendszert, mert az akkori magyar ĂĄllam mĂ»ködĂ©se semmilyen azonossĂĄgot nem mutatott a fasiszta, Ă©s a nemzeti szocialista berendezkedĂ©sĂ» ĂĄllamok mĂ»ködĂ©sĂ©vel. MagyarorszĂĄg – kirĂ­va a nemzetközi környezetĂ©bĂ”l - maradt a XIX szĂĄzad vĂ©gi polgĂĄri demokrĂĄcia gyakorlatĂĄnĂĄl – azaz konzervatĂ­v volt.

Az eurĂłpai modern konzervativizmus irĂĄnti rokonszenvĂŒnket tĂŒkrözi az is, hogy a Nemzeti FĂłrum fiataljai többsĂ©gĂŒkben az IKON – az „IfjĂș KonzervatĂ­vok a NemzetĂ©rt” elnevezĂ©sĂ» ifjĂșsĂĄgi szervezet tagjai.

Az UniĂł alapĂ­tĂłatyĂĄi, Konrad Adenauer, Robert Schuman, Winston Churchill, Alcide De Gasperi, Jean Monnet a bĂ©ke Ă©s a jĂłlĂ©t szolgĂĄlatĂĄba kĂ­vĂĄnta ĂĄllĂ­tani az UniĂłt. Jelenleg egy senki ĂĄltal meg nem vĂĄlasztott bĂŒrokrĂĄcia irĂĄnyĂ­t, diktatĂłrikus eszközökkel igyekszik minden elkĂ©pzelĂ©sĂ©t keresztĂŒlhajszolni EurĂłpĂĄn. Mikorra vĂĄrhatĂł, hogy EurĂłpa nĂ©pei egyöntetĂ»en felĂ©brednek ebbĂ”l a liberĂĄlis mĂĄkonybĂłl, Ă©s mekkora ĂĄrat kell fizetniĂŒk Ă©rte. Milyen eredmĂ©nyek vĂĄrhatĂłk mĂĄjus vĂ©gĂ©n EurĂłpĂĄban Ă©s MagyarorszĂĄgon?

VĂĄltozĂĄst vĂĄrunk, vĂĄrjuk a nemzetĂĄllamok tovĂĄbbĂ©lĂ©sĂ©t helyeslĂ” pĂĄrtok megerĂ”södĂ©sĂ©t az „EurĂłpai EgyesĂŒlt Államok” cĂ©ljĂĄt megvalĂłsĂ­tani szĂĄndĂ©kozĂł politikai erĂ”k rovĂĄsĂĄra. Ugyanakkor csak elmozdulĂĄs vĂĄrhatĂł a szemben ĂĄllĂł erĂ”k között, mert az eddigi nĂ©met Ă©s svĂ©d vĂĄlasztĂĄsok ismeretĂ©ben az erĂ”viszonyok nagyobb elbillenĂ©sĂ©re csak kisebb esĂ©llyel szĂĄmĂ­thatunk. Sajnos, a liberĂĄlis mĂ©dia hatĂĄsĂĄra nagyon sok vĂĄlasztĂłpolgĂĄrban az a hit alakult ki, hogy a nemzeti intĂ©zmĂ©nyekhez valĂł ragaszkodĂĄs az egyfajta szĂ©lsĂ”sĂ©ges nacionalizmus, Ă©s emiatt fĂ©lnek a nemzetĂĄllamok fenn- maradĂĄsĂĄt szorgalmazĂł pĂĄrtok tĂĄmogatĂĄsĂĄtĂłl. A tavalyi orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsok utĂĄn szinte mindegyik ellenzĂ©ki pĂĄrt azt harsogta, hogy csak azĂ©rt vesztett, mert a kormĂĄnypĂĄrtok egy nekik kedvezĂ” vĂĄlasztĂĄsi rendszert iktattak törvĂ©nybe. Több politikus mĂ©g azt is kinyilvĂĄnĂ­totta, hogy a lakossĂĄg többsĂ©ge valĂłjĂĄban az ellenzĂ©ki erĂ”ket tĂĄmogatja. Nos, most mĂĄjusban egy olyan vĂĄlasztĂĄsi rendszer szerint szavazunk, amit az EurĂłpai UniĂł valamennyi orszĂĄgĂĄban elfogadnak Ă©s demokratikusnak tartanak. KözvĂ©lemĂ©ny-kutatĂĄsok szerint Ă©rdemben azonos arĂĄnyban kaphat a Fidesz- Magyar PolgĂĄri SzövetsĂ©g mandĂĄtumokat az EurĂłpai UniĂł ParlamentjĂ©be bejutĂł magyarorszĂĄgi kĂ©pviselĂ”k között, mint amilyen arĂĄnyban kĂ©pviselĂ”i helyekhez jutott  tavaly az orszĂĄggyĂ»lĂ©si vĂĄlasztĂĄsokon. Az uniĂłs vĂĄlasztĂĄsok eredmĂ©nye EurĂłpa jövĂ”jĂ©re is kihat, de nĂĄlunk MagyarorszĂĄgon a mĂșltat is jĂłtĂ©konyan megvilĂĄgĂ­tja, Ă©s egyĂ©rtelmĂ»en megcĂĄfol- hatja a vĂĄlasztĂĄsi rendszerĂŒnk helyessĂ©gĂ©t Ă©s igazsĂĄgossĂĄgĂĄt kĂ©tsĂ©gbe vonĂł Ă©s tagadĂł ellenzĂ©ki ĂĄllĂ­tĂĄsokat.

A hazai ellenzĂ©krĂ”l a karĂĄcsony körĂŒli meg- nyilvĂĄnulĂĄsaibĂłl szemmel lĂĄthatĂłan Ă©s fĂŒllel hallhatĂłan megĂĄllapĂ­thatĂł, hogy tĂĄvol ĂĄll tĂ”lĂŒk a Marcus Aurelius, Montesquieu ĂĄltal hirdetett tiszta liberalizmus. Amit mondtak Ă©s tettek, az inkĂĄbb a tömĂ©ny anarchizmus tipikus megnyilvĂĄnulĂĄsa. A TV-szĂ©khĂĄzban cirkuszi flash -mob-ot rendezĂ” MSZP – plusz csatolt rĂ©szeik – kĂ©pviselĂ”inek tevĂ©kenysĂ©ge mennyiben jogszerĂ». ÖsszeegyeztethetĂ”-e az orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”i etikĂĄval, munkĂĄval?

Az AlaptörvĂ©ny egyĂ©rtelmĂ»en meghatĂĄrozza az orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”k jogĂĄllĂĄsĂĄt. TĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsi joguk semmikĂ©ppen nem Ă­rhatja felĂŒl az ĂĄltaluk meglĂĄtogatott intĂ©zmĂ©ny mĂ»ködĂ©si rendjĂ©t, napi munkĂĄjĂĄt, vezetĂ”i Ă©s beosztott hierarchiĂĄjĂĄt. Az ellenzĂ©k olyan kĂ©pviselĂ”i elĂ”jogok birtoklĂĄsĂĄt vĂ©lelmezi lĂ©tezĂ” jognak – pĂ©ldĂĄul bĂĄrmikori bejutĂĄst Ă©s szabad mozgĂĄst bĂĄrmely intĂ©zmĂ©nybe vagy gyĂĄrba (lĂĄsd: TV szĂ©khĂĄz, esztergomi Suzuki MĂ»vek) – amely jogokkal a vilĂĄgon egyetlen orszĂĄg kĂ©pviselĂ”- it sem ruhĂĄztak fel. TermĂ©szetesen nem arrĂłl van szĂł, hogy az AlaptörvĂ©nyben lefektetett orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ”i jogosĂ­tvĂĄnyok „valĂłdi tartalmĂĄra” nyolc Ă©v elteltĂ©vel hirtelen rĂĄdöbbennek az ellenzĂ©ki kĂ©pviselĂ”k, Ă©s Ă©lni kĂ­vĂĄnnak vĂ©lt jogaikkal – hanem valĂłszĂ­nĂ»leg Ă”k is tudjĂĄk, hogy irreĂĄlis az igĂ©nyĂŒk. Nem lehet pĂ©ldĂĄul arra berendezkedni a televĂ­ziĂłs csatornĂĄk stĂșdiĂłiban, hogy a 199 orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” bĂĄrmelyike, bĂĄrmikor Ă©s bĂĄr- mennyiszer megjelenhet a stĂșdiĂłban, meg- szakĂ­thatja az adĂĄst, Ă©s kiĂĄltvĂĄnyt, követelĂ©st, vagy programot olvasson fel. Annyira nem lehetnek ostobĂĄk, hogy ne lĂĄssĂĄk követelĂ©seik Ă©letszerĂ»tlen, lehetetlen voltĂĄt. Csak egy cĂ©ljuk lehetett, jelesĂŒl a tĂĄrsadalmi konfliktus- helyzetek kierĂ”szakolĂĄsa Ă©s a zavarkeltĂ©s.

Mit tesz jelenleg a Nemzeti FĂłrum, Ă©s mit tegyĂŒnk mi, az EurĂłpĂĄt Ă©s MagyarorszĂĄgot fĂ©ltĂ” magyarok, hogy ne gyĂ”zedelmeskedjen az ellenzĂ©k, mint irĂĄnyelv. megmaradjon ez a modern konzervativizmus, amelynek kapcsĂĄn folytatĂłdhat az orszĂĄg gazdasĂĄgi fejlĂ”dĂ©se, Ă©s tovĂĄbb erĂ”södhet az ĂĄllampolgĂĄrok biztonsĂĄgĂ©rzete?

A mai kormĂĄnyoldal egyik ereje a politikai egysĂ©g, a közös munka lĂ©te Ă©s a szĂ©ttagoltsĂĄg elkerĂŒlĂ©se. Ezt a helyzetet kell megĂ”rizni a mi politikai tĂ©rfelĂŒnkön – Ă©s ebben az esetben jĂł esĂ©llyel folytatĂłdhat a mai kormĂĄnyzĂĄs. Nem vĂ©letlenĂŒl prĂłbĂĄlnak az ellenzĂ©ki pĂĄrtok is összehozni egyfajta politikai közössĂ©get, de ennek a tartĂłssĂĄgĂĄra a sok aprĂł pĂĄrt miatt kicsi az esĂ©ly. Ugyanakkor a szĂ©les lakossĂĄgi szavazĂłbĂĄzis egyik feltĂ©tele a sokszĂ­nĂ»sĂ©g, a több szakmai Ă©s politikai mĂ»hely, a több lĂĄbon ĂĄllĂł politika. JĂłl mĂ»ködĂ” demokratikus ĂĄttĂ©tek rĂ©vĂ©n megoldhatĂł a felsĂ” vezetĂ©s politikai egysĂ©gĂ©nek, Ă©s a vĂĄlasztĂłk sokszĂ­nĂ»sĂ©gĂ©nek az összeegyeztetĂ©se. Az egysĂ©get szolgĂĄlĂł sokszĂ­nĂ»sĂ©g Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©sĂ©nek egyik eleme volt az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s tavaszi ĂŒlĂ©sszakĂĄnak elsĂ” munkanapjĂĄn, hogy kilenc fĂ”vel megalakult a Nemzeti FĂłrumos kĂ©pviselĂ”k parlamenti munkacsoportja.

Tisztelt Elnök Úr! KöszönjĂŒk a lehetĂ”sĂ©get, hogy olvasĂłink közelebbrĂ”l is megismerhetik Önt, valamint a Nemzeti FĂłrum tevĂ©kenysĂ©gĂ©t. TovĂĄbbi munkĂĄjĂĄhoz jĂł egĂ©szsĂ©get kĂ­vĂĄnunk!

Köszönöm az elismerĂ©sĂŒket Ă©s a jĂłkĂ­vĂĄnsĂĄgukat!

Az interjĂșt SzentivĂĄnyi György kĂ©szĂ­tette

(Megjelent a LÁMPÁS – Az 1956-os Magyar SzabadsĂĄgharcosok VilĂĄgszövetsĂ©ge lapja mĂĄjusi szĂĄmĂĄban)

 

Képtár


Kurultaj Kollégium a NépfÔiskolån
2019. oktĂłber 3-4.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
FaluszépítÔ Tårsaskör XI. összejövetele
IdÔpont: 2019. december 17., 18 óra

Helyszín: Lakitelek, MûvelÔdési håz
Zoboralja ÉrtĂ©kfeltĂĄrĂł KollĂ©gium ZĂĄrĂłkonferenciĂĄja
IdÔpont: 2019. december 14., 10 óra

HelyszĂ­n: PogrĂĄny, KultĂșrhĂĄz
KépviselÔi fogadóóra Kiskunfélegyhåzån
IdÔpont: 2019. december 13., 16 óra

HelyszĂ­n: PolgĂĄrmesteri Hivatal
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti FĂłrum

Lakiteleki NépfÔiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgåri Szövetség

Kereszténydemokrata Néppårt

Fidelitas

 

 


HĂ­rekSzemĂ©lyesÍrĂĄsok, interjĂșkOrszĂĄggyĂ»lĂ©sVĂĄlasztĂłkerĂŒletKĂ©ptĂĄrÉrdekessĂ©gElĂ©rhetĂ”sĂ©g
© LezsĂĄk SĂĄndor - Webmester - RĂ©gi honlap - OldaltĂ©rkĂ©p