HĂ­rek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyûlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetõség
Hírek, aktualitások
Egy tragikus magyar szívdobbanás a komáromi áttörés 100. évfordulóján
2019. május 3.

Idén május elsejétõl  zarándokhellyé válhat a Duna jobb partján, a vasúti híd déli hídfõjénél elhelyezett  Emlékkereszt, amely a „Magyarország területi épségéért életüket áldozottakra” hívja fel az utókor figyelmét.

A komáromi áttörés 1919. május elsején történt, miután 1919. január kilencedikén a csehszlovák hadsereg két legionárus százada bevonult az akkor még egységes Komáromba. Abba a városrészbe, amely a folyam bal partján fekszik.

Az egy évszázaddal ezelõtti május elsején több mint száz komáromi, tatabányai, tatai és gyõri hõs próbált kiállni a két Komárom egysége mellett, hasonlóan balassagyarmati, soproni, somoskõújfalui testvéreikhez, akiknek sikerült hazájuk területén maradniuk.
A komáromi áttörési kísérlet sajnos fegyveres konfliktussá váló tömegmészárlásba torkollott. Az idegenek kihasználták, hogy az elsõ világháború utáni zûrzavarban, a Tanácsköztársaság vezetõi árulásának köszönhetõen  szabad préda lett a történelmi haza földje: nem volt, aki megvédje. Így esett el száznál is több magyar hõs a lélekben ma is egységes Komáromban;
ezért õrzi önfeláldozásuk, hazaszeretetük, helytállásuk emlékét szerda óta a  hatalmas kereszt, Bruncz János dél-komáromi fafaragómûvész alkotása.
Napjainkban  is  két országban fekszik ugyan Komárom, de egyre nyilvánvalóbb az összetartozása. Aki felkeresi az Emlékkeresztet, a Duna-part magasából kigyönyörködheti magát az épülõ, jövõre forgalomba kerülõ, korszerû új hídban, amely két, egymás felé közelítõ kéz látványaként is felfogható.
Az Emlékkereszt elõtt állva az is felvillan a szemlélõ tudatában, hogy napjainkban is akadnak még, akik elárulnák nemcsak a hazájukat, hanem akár Európát is! Lehet, hogy sohasem derül ki: a tudatlanság, a gyûlölködés vagy a kapzsiság, a pénzszerzés vágya alakítja-e gyilkos életszemléletüket?
Annyi bizonyos, hogy az eltelt száz esztendõ alatt sem változott  a helyzetünk: a magyarság ma is Kelet és Nyugat között, a tûzvonalon fekszik.
Az Emlékkereszt ezért nem csak az évszázada elesett hõsök emlékére hívja fel a figyelmet. A kereszt eszünkbe juttatja azt a kozmikus eseményt is, amely az emberré vált Isten megjelenése volt.
Krisztusunk  köntösben, saruban, fegyver nélkül érkezett közénk, hogy megmutassa  számunkra a boldogulás egyetlen útját: a békét. Tanítását követve remélhetjük, hogy a magyarság és az emberiség sok-sok „tragikus szívdobbanása”,  mint amilyen a száz esztendõvel ezelõtti  áttörés is volt,  már csak emlékként él tovább, mert egyre több lesz az összetartozást szolgáló híd.
És végezetül álljon itt a történelmi egyházak részvételével megvalósult gyönyörû ünnepség néhány szereplõje: védnökség és avatóbeszéd: Lezsák Sándor, a Magyar Országgyûlés alelnöke. Történelmi áttekintés: Popély Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Köszöntõk: Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke; Czita János alpolgármester. Közremûködtek: Tolcsvay Béla és Boráros Imre Kossuth-díjas mûvészek. Az ünnepségen megjelent Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere, Molnárné dr. Taár Izabella, a Komáromi Járási Hivatal, illetve Nemes Andrásné, a Kecskés László Társaság elnöke; Hamrák Zsófia, a Komáromi Önkormányzat tanácsnoka és Knirs  Imre, a révkomáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, valamint sokan, lelkes és felelõsségtudó magyarok. Szervezõk: az Endresz Csoport Egyesület, (Dél-Komárom); az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás; (Révkomárom) és Komárom Város Önkormányzata.
felvidek.ma

Az egy évszázaddal ezelõtti május elsején több mint száz komáromi, tatabányai, tatai és gyõri hõs próbált kiállni a két Komárom egysége mellett, hasonlóan balassagyarmati, soproni, somoskõújfalui testvéreikhez, akiknek sikerült hazájuk területén maradniuk.

A komáromi áttörési kísérlet sajnos fegyveres konfliktussá váló tömegmészárlásba torkollott. Az idegenek kihasználták, hogy az elsõ világháború utáni zûrzavarban, a Tanácsköztársaság vezetõi árulásának köszönhetõen  szabad préda lett a történelmi haza földje: nem volt, aki megvédje. Így esett el száznál is több magyar hõs a lélekben ma is egységes Komáromban; ezért õrzi önfeláldozásuk, hazaszeretetük, helytállásuk emlékét szerda óta a  hatalmas kereszt, Bruncz János dél-komáromi fafaragómûvész alkotása.

Napjainkban  is  két országban fekszik ugyan Komárom, de egyre nyilvánvalóbb az összetartozása. Aki felkeresi az Emlékkeresztet, a Duna-part magasából kigyönyörködheti magát az épülõ, jövõre forgalomba kerülõ, korszerû új hídban, amely két, egymás felé közelítõ kéz látványaként is felfogható.

Az Emlékkereszt elõtt állva az is felvillan a szemlélõ tudatában, hogy napjainkban is akadnak még, akik elárulnák nemcsak a hazájukat, hanem akár Európát is! Lehet, hogy sohasem derül ki: a tudatlanság, a gyûlölködés vagy a kapzsiság, a pénzszerzés vágya alakítja-e gyilkos életszemléletüket?

Annyi bizonyos, hogy az eltelt száz esztendõ alatt sem változott  a helyzetünk: a magyarság ma is Kelet és Nyugat között, a tûzvonalon fekszik.

Az Emlékkereszt ezért nem csak az évszázada elesett hõsök emlékére hívja fel a figyelmet. A kereszt eszünkbe juttatja azt a kozmikus eseményt is, amely az emberré vált Isten megjelenése volt.

Krisztusunk  köntösben, saruban, fegyver nélkül érkezett közénk, hogy megmutassa  számunkra a boldogulás egyetlen útját: a békét. Tanítását követve remélhetjük, hogy a magyarság és az emberiség sok-sok „tragikus szívdobbanása”,  mint amilyen a száz esztendõvel ezelõtti  áttörés is volt,  már csak emlékként él tovább, mert egyre több lesz az összetartozást szolgáló híd.

És végezetül álljon itt a történelmi egyházak részvételével megvalósult gyönyörû ünnepség néhány szereplõje: védnökség és avatóbeszéd: Lezsák Sándor, a Magyar Országgyûlés alelnöke. Történelmi áttekintés: Popély Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Köszöntõk: Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke; Czita János alpolgármester. Közremûködtek: Tolcsvay Béla és Boráros Imre Kossuth-díjas mûvészek. Az ünnepségen megjelent Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere, Molnárné dr. Taár Izabella, a Komáromi Járási Hivatal, illetve Nemes Andrásné, a Kecskés László Társaság elnöke; Hamrák Zsófia, a Komáromi Önkormányzat tanácsnoka és Knirs  Imre, a révkomáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, valamint sokan, lelkes és felelõsségtudó magyarok. Szervezõk: az Endresz Csoport Egyesület, (Dél-Komárom); az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás; (Révkomárom) és Komárom Város Önkormányzata.

felvidek.ma

 


Képtár


Kurultaj Kollégium a Népfõiskolán
2019. oktĂłber 3-4.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Faluszépítõ Társaskör XI. összejövetele
Idõpont: 2019. december 17., 18 óra

Helyszín: Lakitelek, Mûvelõdési ház
Zoboralja Értékfeltáró Kollégium Zárókonferenciája
Idõpont: 2019. december 14., 10 óra

Helyszín: Pográny, Kultúrház
Képviselõi fogadóóra Kiskunfélegyházán
Idõpont: 2019. december 13., 16 óra

Helyszín: Polgármesteri Hivatal
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti FĂłrum

Lakiteleki Népfõiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Fidelitas

 

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyûlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetõség
© Lezsák Sándor - Webmester - RĂ©gi honlap - OldaltĂ©rkĂ©p