HĂ­rek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyûlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetõség
Hírek, aktualitások
Nagyot nõtt az agrártámogatások összege
2019. május 1.

A Gazda Országjárás keretében rendeztek lakossági fórumot hétfõn Izsákon, a Városháza érdeklõdõ érintettektõl zsúfolásig töltött dísztermében. A házigazda Lezsák Sándor vendégei Jakab István, az Országgyûlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és Dallos Gyula, a magyar lovassport örökös bajnoka, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram végrehajtásáért felelõs miniszteri biztos voltak.

 

 

 

Mondok József, Izsák polgármestere köszöntötte a mezõgazdaságban érdekelt megjelenteket, majd Jakab István osztotta meg gondolatait. Jakab István a mezõgazdasági ágazat 2010 óta tapasztalható helyzetét értékelte és a szakmai szervezetek együttmûködési képességét hangsúlyozta. – Együtt van a vidék, a szakma és az ország 2010 óta, mert a szakmai szervezetek képesek együttmûködni és megállapodni egymással, s az ágazati gondok jelentkezése esetén együtt tudunk a kormányhoz fordulni a megoldást keresve – mondta Jakab István, kiemelve, hogy kezdettõl azt keresték, hogy miként tudnak létrehozni egységes érdekképviseletet. Sikerként említette, hogy a kamarai rendszerben minden megyei kamara élén és a vezetésben is gazdák vannak, ami segíti a problémák azonosítását és a szakszerû megoldások alkalmazását.
Jakab István szólt az uniós támogatások kérdésérõl is, melynek elõirányzatát az EU a jelenlegi 388 milliárd euróról 324 milliárdra csökkentené. Elmondta, hogy 2010 óta egyre nõ a költségvetés agrártámogatásra fordítható összege, 2019-re ez meghaladja a 100 milliárd forintot. A lehetõ legnagyobb mértékû nemzeti támogatást kapják a hazai szarvasmarha-, tej- és juhágazat szereplõi. A korábbi keretösszeg többszörösét kapják a baromfi- és sertéságazat szereplõi: a baromfiágazat támogatása 4 milliárdról 14 milliárdra, a sertéságazaté 6 milliárdról 21 milliárdra nõtt. A hektáronkénti támogatások összege a 2010-es 46 ezer forintról 2018-ra 74 ezer forintra nõtt.
A Vidékfejlesztési program keretében 1300 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. Jakab István összehasonlításképp elmondta, hogy 2010 elõtt a vidékfejlesztési források 16 százalékát fordították beruházásokra, ma ez több mint 50 százalék. A MAGOSZ elnöke a Homokhátságot különösen érintõ öntözés kérdésérõl is szólt. Évi 17 milliárd forintot irányozott elõ a kormány 2030-ig az állami vízgazdálkodási fõmûvek fejlesztésére, az ideiglenes tározók állandó tározókká alakítására. A kormány létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, mely azért felel, hogy a víz eljusson a csatornából a termõföldre, egyben adminisztrációs tehercsökkentést is jelent a gazdák számára. Jakab István szerint már évi mintegy 150 milliméter csapadék hiányzik az országban és jelenleg kegyelmi idõszakban vagyunk, ami alkalmas arra, hogy létrehozzuk a csapadék felfogására alkalmas tározókat. Hangsúlyozta, hogy a modern technológiák rendelkezésre állnak, azonban a növekvõ agrárkibocsájtáshoz vízre van szükség. Föld tekintetében az osztatlan közös tulajdon rendezése érdekében elõször az öröklés kérdését kell megfelelõen szabályozni, hiszen az öröklésmenet során sok föld annyira osztódott, hogy területileg nem, csak matematikailag mutatható ki egy-egy tulajdonrész.
Dallos Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy magyarnak lenni kiváltság, s azzal tehetünk az utókorért, ha magyarságtudatban, istenhiteben és a nemzetért tenni akaró gyerekeket nevelünk.
Horváth Péter, baon.hu

Mondok József, Izsák polgármestere köszöntötte a mezõgazdaságban érdekelt megjelenteket, majd Jakab István osztotta meg gondolatait. Jakab István a mezõgazdasági ágazat 2010 óta tapasztalható helyzetét értékelte és a szakmai szervezetek együttmûködési képességét hangsúlyozta. – Együtt van a vidék, a szakma és az ország 2010 óta, mert a szakmai szervezetek képesek együttmûködni és megállapodni egymással, s az ágazati gondok jelentkezése esetén együtt tudunk a kormányhoz fordulni a megoldást keresve – mondta Jakab István, kiemelve, hogy kezdettõl azt keresték, hogy miként tudnak létrehozni egységes érdekképviseletet. Sikerként említette, hogy a kamarai rendszerben minden megyei kamara élén és a vezetésben is gazdák vannak, ami segíti a problémák azonosítását és a szakszerû megoldások alkalmazását.

Jakab István szólt az uniós támogatások kérdésérõl is, melynek elõirányzatát az EU a jelenlegi 388 milliárd euróról 324 milliárdra csökkentené. Elmondta, hogy 2010 óta egyre nõ a költségvetés agrártámogatásra fordítható összege, 2019-re ez meghaladja a 100 milliárd forintot. A lehetõ legnagyobb mértékû nemzeti támogatást kapják a hazai szarvasmarha-, tej- és juhágazat szereplõi. A korábbi keretösszeg többszörösét kapják a baromfi- és sertéságazat szereplõi: a baromfiágazat támogatása 4 milliárdról 14 milliárdra, a sertéságazaté 6 milliárdról 21 milliárdra nõtt. A hektáronkénti támogatások összege a 2010-es 46 ezer forintról 2018-ra 74 ezer forintra nõtt.

A Vidékfejlesztési program keretében 1300 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. Jakab István összehasonlításképp elmondta, hogy 2010 elõtt a vidékfejlesztési források 16 százalékát fordították beruházásokra, ma ez több mint 50 százalék. A MAGOSZ elnöke a Homokhátságot különösen érintõ öntözés kérdésérõl is szólt. Évi 17 milliárd forintot irányozott elõ a kormány 2030-ig az állami vízgazdálkodási fõmûvek fejlesztésére, az ideiglenes tározók állandó tározókká alakítására. A kormány létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, mely azért felel, hogy a víz eljusson a csatornából a termõföldre, egyben adminisztrációs tehercsökkentést is jelent a gazdák számára. Jakab István szerint már évi mintegy 150 milliméter csapadék hiányzik az országban és jelenleg kegyelmi idõszakban vagyunk, ami alkalmas arra, hogy létrehozzuk a csapadék felfogására alkalmas tározókat. Hangsúlyozta, hogy a modern technológiák rendelkezésre állnak, azonban a növekvõ agrárkibocsájtáshoz vízre van szükség. Föld tekintetében az osztatlan közös tulajdon rendezése érdekében elõször az öröklés kérdését kell megfelelõen szabályozni, hiszen az öröklésmenet során sok föld annyira osztódott, hogy területileg nem, csak matematikailag mutatható ki egy-egy tulajdonrész.

Dallos Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy magyarnak lenni kiváltság, s azzal tehetünk az utókorért, ha magyarságtudatban, istenhiteben és a nemzetért tenni akaró gyerekeket nevelünk.

Horváth Péter, baon.hu

 


Képtár


Kurultaj Kollégium a Népfõiskolán
2019. oktĂłber 3-4.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Faluszépítõ Társaskör XI. összejövetele
Idõpont: 2019. december 17., 18 óra

Helyszín: Lakitelek, Mûvelõdési ház
Zoboralja Értékfeltáró Kollégium Zárókonferenciája
Idõpont: 2019. december 14., 10 óra

Helyszín: Pográny, Kultúrház
Képviselõi fogadóóra Kiskunfélegyházán
Idõpont: 2019. december 13., 16 óra

Helyszín: Polgármesteri Hivatal
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti FĂłrum

Lakiteleki Népfõiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Fidelitas

 

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyûlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetõség
© Lezsák Sándor - Webmester - RĂ©gi honlap - OldaltĂ©rkĂ©p