Hírek
Személyes
Írások, interjúk
Országgyűlés
Választókerület
Képtár
Érdekesség
Elérhetőség
Hírek, aktualitások
Bátran merítsünk erőt hőseink, őseink örökségéből
2019. február 24.

Mi jelenleg a szaktárcán belül a legégetőbb kérdés? Miért döntöttek a nagypolitika mellett? Kik a történelmi példaképeik, s melyek az irodalmi élményeik? Mennyire meghatározó a család szellemi öröksége? – többek között ezeket a kérdéseket tette föl államtitkár-vendégeinek Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke február 20-án, szerdán a Polgárok Házában, a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferencia-sorozata 55. rendezvényén.

Mi jelenleg a szaktárcán belül a legégetőbb kérdés? Miért döntöttek a nagypolitika mellett? Kik a történelmi példaképeik, s melyek az irodalmi élményeik? Mennyire meghatározó a család szellemi öröksége? – többek között ezeket a kérdéseket tette föl államtitkár-vendégeinek Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke február 20-án, szerdán a Polgárok Házában, a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferencia-sorozata 55. rendezvényénMi jelenleg a szaktárcán belül a legégetőbb kérdés? Miért döntöttek a nagypolitika mellett? Kik a történelmi példaképeik, s melyek az irodalmi élményeik? Mennyire meghatározó a család szellemi öröksége? – többek között ezeket a kérdéseket tette föl államtitkár-vendégeinek Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke február 20-án, szerdán a Polgárok Házában, a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferencia-sorozata 55. rendezvényén.

 

2008. áprilisában tartottuk az első rendezvényünket – kezdte bevezetőjét Dr. Horváth Béla a Kölcsey Kör vezetője. Megtudtuk, hogy az 50. rendezvényen Lezsák Sándor : Atilla fia, Csaba királyfi c. könyvét mutatták be, a következőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt a vendég, majd jött a „Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek” és „A vakmerő gyávaság ellen” c. előadás. A legutóbbi rendezvényen pedig Lezsák Sándor és felesége mutatta be a Lakitelek Népfőiskola fejlesztéseit, beruházásait, szakkollégiumait. Ezután köszöntette a vendégeket; Banai Péter Benőt a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát, Fülöp Attilát az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárát és Dr. Latorcai Csaba Jánost az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkárát.

Lezsák Sándor bevezetőjében elmondta, hogy nagyon sok fontos dátum határozza meg életét, de a legjelentősebb 2011. április 21., mikor elfogadta a magyar Alaptörvényt az Országgyűlés. Amikor megnyomta az igen gombot, úgy vélte, hogy most fogadták el azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amiért addig dolgoztak. Egy olyan Alaptörvényt fogadtak el, amelyik a Himnusz első sorával kezdődik. Ezért jöttek össze korábban Lakiteleken. Külön köszöntötte nagy szeretettel a megjelentek között Dr. Bíró Zoltánt, az MDF első elnökét. Lezsák kiemelte, hogy fölerősödött a politikai nemzedékváltás, ezért „Új arcok, régi harcok” címmel hirdették meg a rendezvényt. Az elmúlt nyolc évben igen magas posztra kerültek fiatal politikusok. „Annak a nemzetnek van jövője, melynek olyan fiatal politikusai vannak, akik megfelelő szaktudással, erkölcsi normával képesek az adott területet úgy irányítani, hogy közben az Alaptörvényt szolgálják.”
Az embert akarjuk most bemutatni – közölte Lezsák, és elsőre egy igen furának hangzó kérdést tett föl, hogy Latorcai és Banai államtitkárok miként viszonyulnak harmadik nevükhöz.
„Politikai eszmélésem a ’80-as évek végére tehető. Jól emlékszem a lakiteleki találkozókról szóló beszámolókra, melyek különböző csatornákon jutottak el a széles rétegekhez” – hallhattuk Banai Péter Benőtől a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárától. Az államtitkár hozzátette, hogy Lezsák Sándor és a lakiteleki alapítók adták meg az esélyt ahhoz, hogy ők most itt, szabad hazában élhetnek. Édesapját, és nagyapját is Benőnek hívták, és Cegléden, ahol éltek, ez viszonylag gyakori keresztnév. Viszont ifjan ez a név nem tetszett neki. Később, mikor megtudta, hogy édesapja és nagyapja milyen kálváriát járt, újra használta, tiszteletből a Benő nevet. Felmenői minden szempontból a kommunista rendszer vesztesei voltak. Kuláknak minősítették őket. Külön „bűnnek” számított akkor a vallásosság. Apai ágon református lelkészek voltak ősei, nagyapja az egyháztanácsnak volt az elnöke. Amikor nagyapja nem akart belépni a TSZ-be, jött érte a fekete autó; kiverték a fogait, leverték a veséjét, édesanyja nem mehetett el tanárnak, édesapja kertészmérnök lett. Elutasította a párttagságot, ezért nem lett TSZ-elnök.
Dr. Latorcai Csaba János az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára közölte, hogy apai ágon, három generáción át János volt a keresztnév. Ő viszont nem használja a második nevét, és kissé csalódott volt, mikor az államtitkári okiraton elolvasta a teljes nevét. Azért nem használja a János nevet, mert családjában a két keresztnév használata mindig szankcióval függött össze. „Ha rossz voltam, akkor Csaba Jánosnak hívtak.” Az államtitkár direkt két nevet választott ki feleségével mind az öt gyermeküknek, és csak akkor használják a két keresztnevet, ha a gyermek valami csínytevést követ el. A pozitív dolgokat így mindig az egy keresztnévvel kötötte össze, és mind a mai napig azt szereti, ha – nem hivatalos minőségben – Csabának szólítják. Édesapja politikával foglalkozik a mai napig, így természetes volt, hogy ezt a hivatást választotta. Politikai eszmélése 48 óra alatt következett be, a taxisblokád idején. Tizennégy éves volt akkor, és szombati napon kellett mennie felvételizni a pannonhalmi bencés gimnáziumba. Mellékutakon, a Vértesen keresztül, végül eljutottak Pannonhalmára. Megértette akkor, hogy a blokádot irányítók elvennék a jövőjét. Vasárnap pedig közölte édesapja, hogy elmegyünk a kormány melletti szimpátia-tüntetésre. A tömeg elején Lezsák Sándor vonult eszmetársaival. Azon a hétvégén tanulta meg, hogy „kik vagyunk mi, és kik a szemben állók.”
Fülöp Attilának, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárának is volt harmadik neve; Ferenc, ami már nem szerepel egyetlen egy okiratban sem. Édesapja családja egy kis zalai faluban lakott. A ’90-es évek előtt a kommunista diktatúrát nehezen viselték el. Nagymamája jó parasztasszony volt, apja már feljött a nagyvárosba mérnöknek tanulni. Ez nem volt véletlen, mert édesanyja Győrből jött föl Pestre. Felmenői reál-beállítottságúak voltak, és a politikáról a ’90-es évek után beszéltek vele. 1993-ban lett a budapesti piarista gimnázium diákja – szülei azt akarták, a versenysport helyett a tanulást válassza egy katolikus iskolában –, és az ott eltöltött négy évre úgy tekint, mint egy egész életre kiható iránymutatásra.
Lezsák Sándor ezt követően a pályájuk alakulásáról kérdezte a vendégeket.
Banai Péter Benő 1988 és 1992 közt tanult a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban. ’90-ben, amikor hazaért az iskolából, egyfolytában a parlamenti közvetítést nézte. Édesapja tanácsára jelentkezett a Budapesti Közgazdasági Egyetemre, ahol – külföldi ösztöndíj miatt – 1998-ban diplomázott. Később jogi szakokleveles közgazdász lett, és 2007 és 2010 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen PhD tanulmányokat folytatott. De még 1998-ban jelentkezett a Pénzügyminisztériumba, ahol fogalmazói állásba került. Először a vállalkozásoknak nyújtott támogatások jogi jellegű kontrolljával foglalkozott. 1998-ban az EU társult tagjaként olyan jogszabályi környezetet kellett kialakítani, amely összhangban volt az uniós szabályokkal. Tisztviselőként arra esküdött, hogy a legjobb tudása szerint dolgozik és szolgál. Esküjéhez ma is ragaszkodik.
Egyszerre több egyetemen is tanult, diplomázott Latorcai Csaba. 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológus, hittanári diplomát szerzett. Vallástudományból pedig PhD fokozatot. 2006-ban az ELTE-n levéltáros diplomát kapott. Rá egy évre pedig a Károlin jogászként diplomázott. S bizony volt olyan vizsgaidőszaka, mikor 30 vizsgája volt. Egyháztörténelemmel szeretett volna foglalkozni, és jelenleg is, ha ideje engedi, foglalkozik a témával. Ezért jelentkezett teológiára, viszont az egyháztörténelem szerinte megkívánja a források kezelését. Így felvételizett a levéltáros szakra. Ám, tudta, hogy nem árt, ha „több lábon áll az ember”, így választotta a jogi pályát. Az 1998-as választások után Semjén Zsolt mellett dolgozott szerzetesrendi tanácsadóként a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkárságán. Ügyes húzás volt a jogi diploma, mert a 2002-es választási kudarc után szervezetfejlesztési vezető, majd projektek vezetője lett a Continental Temic Hungary Kft-nél. Akkor kezdett el konkrétan pártpolitikával foglalkozni. A Fidesz II. kerületi alapszervezetének nem csak tagja, de önkormányzati képviselő-jelöltje lett. 2002-ben egy olyan körzetben nyert, ahol ’98-ban tarolt a baloldali jelölt. Latorcai szerint a titok nyitja a kampánynál egyszerű: a közvetlen kommunikáció. 2010 és 2018 között különböző minisztériumokban helyettes államtitkári pozíciót töltött be. Tavaly Kásler Miklós miniszter úr felkérésére az Emmi közigazgatási államtitkára lett.
Fülöp Attila 2002-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdaságtudományi Karán, amit szülei nem vettek jó néven. Ezért a családi béke érdekében 2005-ben informatikai főiskolai oklevelet szerzett. A 2006-os választási kudarcra egy tanmesével felel. Hiszen  minket érő csapásokra adott reakcióink közös jellemzője a tehetetlenség érzése, amely vagy kétségbeesés, vagy düh, vagy letargia formájában teljesedik ki. Történt egyszer, hogy egy hatalmas, gyönyörű erdőben tűz ütött ki. Pusztítani vágyó, felelőtlen emberek okozták a tüzet, ami igen hamar szétterjedt, rengeteg növény és állat életét követelve. Aki csak tudott menekült: elefántok, kígyók, madarak, majmok, és az erdő összes többi lakója kétségbeesetten próbálta elhagyni otthonát, hogy életben maradjon. A lángok pedig csak egyre hatalmasabbá váltak, és egyre nagyobb területeket felemésztve csapkodtak. „Mi lesz most velünk?” – zokogtak az erdőből kijutott állatok, miközben tehetetlenül nézték szeretett otthonuk pusztulását. Voltak köztük, akik dühösen keresték a felelőst, mások a sors kezét vélték felfedezni a történtek mögött, megint mások csak jajveszékelve futkorásztak fel-alá, de egy dologban mindannyian hasonlítottak: mindenkinek csak szavai voltak, tettei senkinek. Kivéve egy valakit. A nagy felfordulás közepette néhányan arra lettek figyelmesek, hogy egy aprócska kolibri repül el fölöttük időről időre. Be az erdőbe, majd ki az erdőből. Be, majd ki. Újra és újra. Az állatok döbbenten nézték a kolibrit, aki az erdőből kiérve a közeli tó felé vette az irányt, ott a piciny csőrébe felvett néhány csepp vizet, majd az erdő fölé repülve a lángokra dobta a vízcseppeket. Mikor hozzászóltak, hogy tán megbolondult, így felelt: „megteszem a magamét.” Erre törekedett Latorcai Csaba is. A II. kerületben megalakították az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséget, majd Soltész Miklós megkérte, hogy segítsen neki a kampányban. Munkáját mindig megalapozta a közösségi tettvágy. A politikus, az államtitkár pedig minden nehézség ellenére egy nemzet közösségéért dolgozik.
Melyik irodalmi élményt tudnák kiemelni, és ki az a történelmi személyiség, amelyik lényeges számukra? – kérdezte az Országgyűlés alelnöke.
Fülöp Attila egy bencés apátot említett meg, Notker Wolfot, aki kiváló könyveket írt, és mellette rock-zenekarban gitározott. Könyvei a társadalmi életről és a hitről szólnak. Az államtitkár korábban nagyon sok történelmi példaképet állított maga elé, de később politikusként rájött, hogy mennyire más a valóság, és az, amit írnak róla. S ezt, ha a múltra visszavetíti, nem tudja, hogy a nagy személyiségekről szóló krónikák hol túloznak.
Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon műve Latorcai kedvenc olvasmánya. Az államtitkár úgy gondolja, Mikszáth óta sok minden változatlan, csak a díszleteket cserélték ki. Ez a mű megerősítette őt abban, hogy semmi új nincs a Nap alatt. A példaképek felsorolása előtt kiemelte: bátran merítsünk erőt hőseink, őseink örökségéből. Hiba lenne eldobni itthon és Nyugat-Európában azt a morális értékrendszert, amelyre századokon át alapoztuk jövőnket. Kedves történelmi alakja Bethlen István miniszterelnök, aki egy a Trianonban megnyomorított országot néhány év alatt felvirágoztatott. Szintén kiemelkedő személyiség szerinte Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere. Sokan nem tudják, hogy a hazai társadalombiztosításnak a megalapozója. Ő jegyzi az 1927-ben és 1928-ban megszülető szociálpolitikai törvényeket, amelynek pozitív hatását a városi munkásság döntő többsége élvezte. A lex Vass megnövelte a betegségi és baleseti járadék összegét a háború előtti időszakhoz képest. A lex Vass II. pedig bevezette az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátást és létrehozta az Országos Társadalombiztosítási Intézetet.
Banai Péter Benő azokat a személyeket becsüli, akik nehéz helyzetben kitartottak. Akiket nem lehetett megtörni. Egy embert nem tudna kiemelni. Viszont egyik nagyapja élete példamutató számára. Amennyiben ideje engedi, akkor József Attila verseit olvassa.
Lezsák azon kérdésére, hogy az adott szaktárcán belül most mi a legfontosabb Banai államtitkár kiemelte, hogy lényeges a pozitív demográfiai fordulat. „Több pénz kell ehhez, vagy a közgondolkodás megváltozása? A válasz: mindkettő. Korábban a több gyermek vállalása az anyagi elszegényedést jelentette. Ezen kell változtatni anyagilag. A közgondolkodás radikális megváltozása szükséges. Gazdasági szempontból is lényeges a demográfiai fordulat. Különben hosszú távon összeomlik a magyar költségvetés. Fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás. A rövid cél, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljait úgy kell megvalósítani, hogy közben megőrizzük az államháztartás egyensúlyát.”
Latorcai Csabának, mint közigazgatási államtitkárnak, az Emmin belül az összes államtitkársággal közeli és jó kapcsolatot kell ápolnia. Egyik területet sem helyezheti a másik elé. „Mi a legfontosabb? A választ Kásler miniszter úrtól hallottam; ennek a minisztériumnak az a feladata, hogy az emberek életét jobbá és szebbé tegye.” Sokszor elfeledkezünk arról, hogy az életünk szebb is legyen, ne csak jobb –tette hozzá.
„Egyik fontos célunk a gyermekvédelem és a szociális szakma társadalmi elismertségének növelése” – jelentette ki Fülöp Attila. A másokért való szolidaritás és közösség vállalás alapvetően nem újkori baloldali találmány, hiszen ezen a téren, 2000 évvel ezelőtt egyértelmű kinyilatkoztatás történt. Ehhez pedig közel áll a nemzeti érzület – tette hozzá. Május végéig tart a nevelőszülői hivatást népszerűsítő országos kampány, addig minden megyében lehetőséget kívánunk adni a jelentkezéshez, és célunk a gyermekvédelem és a szociális szakma társadalmi elismertségének növelése is. Mint mondta, a nevelőszülőségben a legfontosabb a lelkület és az elhivatottság, amely nem nyolcórás foglalkozást jelent, hanem 24 órás, a gyermek életét meghatározó elkötelezettséget. Az államtitkár hozzátette: erre a nemes feladatra keresnek jelentkezőket, hiszen huszonháromezer gyermek van a gyermekvédelemben, ebből tizenötezren nevelőszülőknél élnek, a gyermekotthoni férőhelyek kiváltásával pedig a jelenlegi 5200-nál több nevelőszülőre van szükség, ugyanakkor utánpótlásra a kiöregedés miatt is szükség van. A gyermekekért való felelősségvállalás fontos érték Magyarországon – ezt szeretnék tudatosítani a társadalomban.
A beszélgetést követően dr. Rubovszky András a Széchenyi Társaság főtitkára bemutatta, Molnár Pál: „Hinni és hihetni egymásnak” - A Széchenyi Társaság Könyve 1988-2018 című kötetét, melyből tíz darabot kisorsoltak a jelenlévők között.
A rendezvényt a Lakitelek Népfőiskola támogatta.
Fotón: Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Dr. Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára és Banai Péter Benő a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Medveczky Attila, Magyar Fórum

Lezsák Sándor bevezetőjében elmondta, hogy nagyon sok fontos dátum határozza meg életét, de a legjelentősebb 2011. április 21., mikor elfogadta a magyar Alaptörvényt az Országgyűlés. Amikor megnyomta az igen gombot, úgy vélte, hogy most fogadták el azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amiért addig dolgoztak. Egy olyan Alaptörvényt fogadtak el, amelyik a Himnusz első sorával kezdődik. Ezért jöttek össze korábban Lakiteleken. Külön köszöntötte nagy szeretettel a megjelentek között Dr. Bíró Zoltánt, az MDF első elnökét. Lezsák kiemelte, hogy fölerősödött a politikai nemzedékváltás, ezért „Új arcok, régi harcok” címmel hirdették meg a rendezvényt. Az elmúlt nyolc évben igen magas posztra kerültek fiatal politikusok. „Annak a nemzetnek van jövője, melynek olyan fiatal politikusai vannak, akik megfelelő szaktudással, erkölcsi normával képesek az adott területet úgy irányítani, hogy közben az Alaptörvényt szolgálják.”

Az embert akarjuk most bemutatni – közölte Lezsák, és elsőre egy igen furának hangzó kérdést tett föl, hogy Latorcai és Banai államtitkárok miként viszonyulnak harmadik nevükhöz.

„Politikai eszmélésem a ’80-as évek végére tehető. Jól emlékszem a lakiteleki találkozókról szóló beszámolókra, melyek különböző csatornákon jutottak el a széles rétegekhez” – hallhattuk Banai Péter Benőtől a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárától. Az államtitkár hozzátette, hogy Lezsák Sándor és a lakiteleki alapítók adták meg az esélyt ahhoz, hogy ők most itt, szabad hazában élhetnek. Édesapját, és nagyapját is Benőnek hívták, és Cegléden, ahol éltek, ez viszonylag gyakori keresztnév. Viszont ifjan ez a név nem tetszett neki. Később, mikor megtudta, hogy édesapja és nagyapja milyen kálváriát járt, újra használta, tiszteletből a Benő nevet. Felmenői minden szempontból a kommunista rendszer vesztesei voltak. Kuláknak minősítették őket. Külön „bűnnek” számított akkor a vallásosság. Apai ágon református lelkészek voltak ősei, nagyapja az egyháztanácsnak volt az elnöke. Amikor nagyapja nem akart belépni a TSZ-be, jött érte a fekete autó; kiverték a fogait, leverték a veséjét, édesanyja nem mehetett el tanárnak, édesapja kertészmérnök lett. Elutasította a párttagságot, ezért nem lett TSZ-elnök.

Dr. Latorcai Csaba János az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára közölte, hogy apai ágon, három generáción át János volt a keresztnév. Ő viszont nem használja a második nevét, és kissé csalódott volt, mikor az államtitkári okiraton elolvasta a teljes nevét. Azért nem használja a János nevet, mert családjában a két keresztnév használata mindig szankcióval függött össze. „Ha rossz voltam, akkor Csaba Jánosnak hívtak.” Az államtitkár direkt két nevet választott ki feleségével mind az öt gyermeküknek, és csak akkor használják a két keresztnevet, ha a gyermek valami csínytevést követ el. A pozitív dolgokat így mindig az egy keresztnévvel kötötte össze, és mind a mai napig azt szereti, ha – nem hivatalos minőségben – Csabának szólítják. Édesapja politikával foglalkozik a mai napig, így természetes volt, hogy ezt a hivatást választotta. Politikai eszmélése 48 óra alatt következett be, a taxisblokád idején. Tizennégy éves volt akkor, és szombati napon kellett mennie felvételizni a pannonhalmi bencés gimnáziumba. Mellékutakon, a Vértesen keresztül, végül eljutottak Pannonhalmára. Megértette akkor, hogy a blokádot irányítók elvennék a jövőjét. Vasárnap pedig közölte édesapja, hogy elmegyünk a kormány melletti szimpátia-tüntetésre. A tömeg elején Lezsák Sándor vonult eszmetársaival. Azon a hétvégén tanulta meg, hogy „kik vagyunk mi, és kik a szemben állók.”

Fülöp Attilának, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárának is volt harmadik neve; Ferenc, ami már nem szerepel egyetlen egy okiratban sem. Édesapja családja egy kis zalai faluban lakott. A ’90-es évek előtt a kommunista diktatúrát nehezen viselték el. Nagymamája jó parasztasszony volt, apja már feljött a nagyvárosba mérnöknek tanulni. Ez nem volt véletlen, mert édesanyja Győrből jött föl Pestre. Felmenői reál-beállítottságúak voltak, és a politikáról a ’90-es évek után beszéltek vele. 1993-ban lett a budapesti piarista gimnázium diákja – szülei azt akarták, a versenysport helyett a tanulást válassza egy katolikus iskolában –, és az ott eltöltött négy évre úgy tekint, mint egy egész életre kiható iránymutatásra.

Lezsák Sándor ezt követően a pályájuk alakulásáról kérdezte a vendégeket.

Banai Péter Benő 1988 és 1992 közt tanult a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban. ’90-ben, amikor hazaért az iskolából, egyfolytában a parlamenti közvetítést nézte. Édesapja tanácsára jelentkezett a Budapesti Közgazdasági Egyetemre, ahol – külföldi ösztöndíj miatt – 1998-ban diplomázott. Később jogi szakokleveles közgazdász lett, és 2007 és 2010 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen PhD tanulmányokat folytatott. De még 1998-ban jelentkezett a Pénzügyminisztériumba, ahol fogalmazói állásba került. Először a vállalkozásoknak nyújtott támogatások jogi jellegű kontrolljával foglalkozott. 1998-ban az EU társult tagjaként olyan jogszabályi környezetet kellett kialakítani, amely összhangban volt az uniós szabályokkal. Tisztviselőként arra esküdött, hogy a legjobb tudása szerint dolgozik és szolgál. Esküjéhez ma is ragaszkodik.

Egyszerre több egyetemen is tanult, diplomázott Latorcai Csaba. 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológus, hittanári diplomát szerzett. Vallástudományból pedig PhD fokozatot. 2006-ban az ELTE-n levéltáros diplomát kapott. Rá egy évre pedig a Károlin jogászként diplomázott. S bizony volt olyan vizsgaidőszaka, mikor 30 vizsgája volt. Egyháztörténelemmel szeretett volna foglalkozni, és jelenleg is, ha ideje engedi, foglalkozik a témával. Ezért jelentkezett teológiára, viszont az egyháztörténelem szerinte megkívánja a források kezelését. Így felvételizett a levéltáros szakra. Ám, tudta, hogy nem árt, ha „több lábon áll az ember”, így választotta a jogi pályát. Az 1998-as választások után Semjén Zsolt mellett dolgozott szerzetesrendi tanácsadóként a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkárságán. Ügyes húzás volt a jogi diploma, mert a 2002-es választási kudarc után szervezetfejlesztési vezető, majd projektek vezetője lett a Continental Temic Hungary Kft-nél. Akkor kezdett el konkrétan pártpolitikával foglalkozni. A Fidesz II. kerületi alapszervezetének nem csak tagja, de önkormányzati képviselő-jelöltje lett. 2002-ben egy olyan körzetben nyert, ahol ’98-ban tarolt a baloldali jelölt. Latorcai szerint a titok nyitja a kampánynál egyszerű: a közvetlen kommunikáció. 2010 és 2018 között különböző minisztériumokban helyettes államtitkári pozíciót töltött be. Tavaly Kásler Miklós miniszter úr felkérésére az Emmi közigazgatási államtitkára lett.

Fülöp Attila 2002-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdaságtudományi Karán, amit szülei nem vettek jó néven. Ezért a családi béke érdekében 2005-ben informatikai főiskolai oklevelet szerzett. A 2006-os választási kudarcra egy tanmesével felel. Hiszen  minket érő csapásokra adott reakcióink közös jellemzője a tehetetlenség érzése, amely vagy kétségbeesés, vagy düh, vagy letargia formájában teljesedik ki. Történt egyszer, hogy egy hatalmas, gyönyörű erdőben tűz ütött ki. Pusztítani vágyó, felelőtlen emberek okozták a tüzet, ami igen hamar szétterjedt, rengeteg növény és állat életét követelve. Aki csak tudott menekült: elefántok, kígyók, madarak, majmok, és az erdő összes többi lakója kétségbeesetten próbálta elhagyni otthonát, hogy életben maradjon. A lángok pedig csak egyre hatalmasabbá váltak, és egyre nagyobb területeket felemésztve csapkodtak. „Mi lesz most velünk?” – zokogtak az erdőből kijutott állatok, miközben tehetetlenül nézték szeretett otthonuk pusztulását. Voltak köztük, akik dühösen keresték a felelőst, mások a sors kezét vélték felfedezni a történtek mögött, megint mások csak jajveszékelve futkorásztak fel-alá, de egy dologban mindannyian hasonlítottak: mindenkinek csak szavai voltak, tettei senkinek. Kivéve egy valakit. A nagy felfordulás közepette néhányan arra lettek figyelmesek, hogy egy aprócska kolibri repül el fölöttük időről időre. Be az erdőbe, majd ki az erdőből. Be, majd ki. Újra és újra. Az állatok döbbenten nézték a kolibrit, aki az erdőből kiérve a közeli tó felé vette az irányt, ott a piciny csőrébe felvett néhány csepp vizet, majd az erdő fölé repülve a lángokra dobta a vízcseppeket. Mikor hozzászóltak, hogy tán megbolondult, így felelt: „megteszem a magamét.” Erre törekedett Latorcai Csaba is. A II. kerületben megalakították az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséget, majd Soltész Miklós megkérte, hogy segítsen neki a kampányban. Munkáját mindig megalapozta a közösségi tettvágy. A politikus, az államtitkár pedig minden nehézség ellenére egy nemzet közösségéért dolgozik.

Melyik irodalmi élményt tudnák kiemelni, és ki az a történelmi személyiség, amelyik lényeges számukra? – kérdezte az Országgyűlés alelnöke.

Fülöp Attila egy bencés apátot említett meg, Notker Wolfot, aki kiváló könyveket írt, és mellette rock-zenekarban gitározott. Könyvei a társadalmi életről és a hitről szólnak. Az államtitkár korábban nagyon sok történelmi példaképet állított maga elé, de később politikusként rájött, hogy mennyire más a valóság, és az, amit írnak róla. S ezt, ha a múltra visszavetíti, nem tudja, hogy a nagy személyiségekről szóló krónikák hol túloznak.

Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon műve Latorcai kedvenc olvasmánya. Az államtitkár úgy gondolja, Mikszáth óta sok minden változatlan, csak a díszleteket cserélték ki. Ez a mű megerősítette őt abban, hogy semmi új nincs a Nap alatt. A példaképek felsorolása előtt kiemelte: bátran merítsünk erőt hőseink, őseink örökségéből. Hiba lenne eldobni itthon és Nyugat-Európában azt a morális értékrendszert, amelyre századokon át alapoztuk jövőnket. Kedves történelmi alakja Bethlen István miniszterelnök, aki egy a Trianonban megnyomorított országot néhány év alatt felvirágoztatott. Szintén kiemelkedő személyiség szerinte Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere. Sokan nem tudják, hogy a hazai társadalombiztosításnak a megalapozója. Ő jegyzi az 1927-ben és 1928-ban megszülető szociálpolitikai törvényeket, amelynek pozitív hatását a városi munkásság döntő többsége élvezte. A lex Vass megnövelte a betegségi és baleseti járadék összegét a háború előtti időszakhoz képest. A lex Vass II. pedig bevezette az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátást és létrehozta az Országos Társadalombiztosítási Intézetet.

Banai Péter Benő azokat a személyeket becsüli, akik nehéz helyzetben kitartottak. Akiket nem lehetett megtörni. Egy embert nem tudna kiemelni. Viszont egyik nagyapja élete példamutató számára. Amennyiben ideje engedi, akkor József Attila verseit olvassa.

Lezsák azon kérdésére, hogy az adott szaktárcán belül most mi a legfontosabb Banai államtitkár kiemelte, hogy lényeges a pozitív demográfiai fordulat. „Több pénz kell ehhez, vagy a közgondolkodás megváltozása? A válasz: mindkettő. Korábban a több gyermek vállalása az anyagi elszegényedést jelentette. Ezen kell változtatni anyagilag. A közgondolkodás radikális megváltozása szükséges. Gazdasági szempontból is lényeges a demográfiai fordulat. Különben hosszú távon összeomlik a magyar költségvetés. Fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás. A rövid cél, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljait úgy kell megvalósítani, hogy közben megőrizzük az államháztartás egyensúlyát.”

Latorcai Csabának, mint közigazgatási államtitkárnak, az Emmin belül az összes államtitkársággal közeli és jó kapcsolatot kell ápolnia. Egyik területet sem helyezheti a másik elé. „Mi a legfontosabb? A választ Kásler miniszter úrtól hallottam; ennek a minisztériumnak az a feladata, hogy az emberek életét jobbá és szebbé tegye.” Sokszor elfeledkezünk arról, hogy az életünk szebb is legyen, ne csak jobb –tette hozzá.

„Egyik fontos célunk a gyermekvédelem és a szociális szakma társadalmi elismertségének növelése” – jelentette ki Fülöp Attila. A másokért való szolidaritás és közösség vállalás alapvetően nem újkori baloldali találmány, hiszen ezen a téren, 2000 évvel ezelőtt egyértelmű kinyilatkoztatás történt. Ehhez pedig közel áll a nemzeti érzület – tette hozzá. Május végéig tart a nevelőszülői hivatást népszerűsítő országos kampány, addig minden megyében lehetőséget kívánunk adni a jelentkezéshez, és célunk a gyermekvédelem és a szociális szakma társadalmi elismertségének növelése is. Mint mondta, a nevelőszülőségben a legfontosabb a lelkület és az elhivatottság, amely nem nyolcórás foglalkozást jelent, hanem 24 órás, a gyermek életét meghatározó elkötelezettséget. Az államtitkár hozzátette: erre a nemes feladatra keresnek jelentkezőket, hiszen huszonháromezer gyermek van a gyermekvédelemben, ebből tizenötezren nevelőszülőknél élnek, a gyermekotthoni férőhelyek kiváltásával pedig a jelenlegi 5200-nál több nevelőszülőre van szükség, ugyanakkor utánpótlásra a kiöregedés miatt is szükség van. A gyermekekért való felelősségvállalás fontos érték Magyarországon – ezt szeretnék tudatosítani a társadalomban.

A beszélgetést követően dr. Rubovszky András a Széchenyi Társaság főtitkára bemutatta, Molnár Pál: „Hinni és hihetni egymásnak” - A Széchenyi Társaság Könyve 1988-2018 című kötetét, melyből tíz darabot kisorsoltak a jelenlévők között.

A rendezvényt a Lakitelek Népfőiskola támogatta.

Fotón: Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Dr. Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára és Banai Péter Benő a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Medveczky Attila, Magyar Fórum

 


Képtár


Kurultaj Kollégium a Népfőiskolán
2019. október 3-4.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
17:00 BGA 2019. évi díjátadó ünnepség
Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat

Kereső
OK

Meghívók
Sára Sándor Emlékest
Időpont: 2019. november 20., 18 óra. 
Helyszín: Polgárok Háza
Kampányfórum rendezvény - Hőgyész
Kölcsey Kör: Mikor lesz békesség az Úzvölgyében?
Helyszín: Polgárok Háza

Időpont: 2019. szeptember 18. (szerda), 18 óra
További meghívókTovábbi meghívók

Lakitelek


TovábbTovább

Linkek

Linkek

Nemzeti Fórum

Lakiteleki Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Linkek

Linkek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Fidelitas

 

 


HírekSzemélyesÍrások, interjúkOrszággyűlésVálasztókerületKéptárÉrdekességElérhetőség
© Lezsák Sándor - Webmester - Régi honlap - Oldaltérkép